Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

PIRY CIRJÉK JÁNOS : ÉRSEKÚJVÁRI NAPLÓ 1848 ÉS 1 849-DIKI ÉVEKRŐL

udvardi plébánost, hol a harangok félreverettek, kirabolták; ő maga, Majthényi Adolf, Komáromba menekült. — Szinte ez nap osztattak ki a császáriak között nagy ünnepélylyel az arany és ezüst érdemjelek, melynek egyik lapján áll: „Ferdinánd, Kaiser von Österreich"

39

, s a császár arcképe, másik oldalon tölgykoszorúba s katonai jelek között e szó: „Der Tapferkeit".

40 — Végre ez nap fogattak el: Csalány po[z]sonyi tanár, Konrád Béla érsekújvári elemi tanító, Tóth Antal szűcsmester, Mokusinyi csizmazia [sic!], Verseghi Antal, Tóth Gáspár, kik mind Po[z]sonyba vitettek. Elrémült ezekre a város, főképp hallván Neustádter

41 eme szavait: „tudjátok meg, hogy kezemben életetek, s vagyonotok, s egy óra alatt porrá tehetem várostokat, azért engedelmeskedjetek". De Simunich tábornok mérsékelte amannak haragját.

42 Március 1-sején ment keresztül Érsekújváron Komárom ostromlására az első Hurban-csapat, kik meghálván, kiszemelték a legjobb gazdák házait, hogy később azokat elfoglalják, mint ők akkor magok vallák. Naszvadon pedig s Imélyen fákat ojtogattak, mint nemsokára saját kertjeikben.

43 39 Ferdinánd, Ausztria császára, (ném.) 40 A hősiességnek, (ném.) 41 Neustádter, Josef von, (1796-1866) cs. kir. vezérőrnagy. 42 Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 102-103. 43 A visszaemlékezés itt megszakad.