Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
PIRY CIRJÉK JÁNOS : ÉRSEKÚJVÁRI NAPLÓ 1848 ÉS 1 849-DIKI ÉVEKRŐL
által. A zsidóknak pártfogójuk ez egyszer nem levén, éjjel szekerekre rakák ingó javaikat, s N[agy]surányba vitték; háznál csak ócska holmit egy öreg zsidóval vagy vénasszonnyal hagyván őrizetül. E szorultságukban még a szombatot sem üllötték meg, hanem nyakrafőre dolgoztak elviendő gabonájukkal. Azonban a fenyegető zivatar dúlás nélkül múlt el, kivévén egyre nézve a zsidók közül, ki a magyarokat bolondoknak monda, 21 — ennek okvetetlenül távoznia kellett volna, de ez is megváltotta magát mintegy 30 pengő forinton, s szíves szolgálattal és ígéretekkel. Ez történt május elején. 6. § Május 2-a. Népgyűlés . Többször tartatott ugyan a város piacán népgyűlés, melyen nem a nép választottjai s kedveltjei vezérkedtek, hanem a magokat vezéreknek erőszakkal s szemtelenül feltolók. A többek [között] egy 23 éves ifjú, Czuczor János ragadta meg a népgyűlések kormányát; ez Pestről jött haza, abbahagyván a törvény hallgatását, s itthon, mivel bőbeszédű, elég éles eszű, szép, magas termetű volt, csakhamar az ő szava után vonzott legtöbbeket. Nyitrán gyűlés tartatván, ő a nép nevében felméne oda, hol az új fordulatok szerint városának jogait nyílt bátorsággal védte, annyira, miszerint teljesen megelégedtek vele az újváriak, és a hazatérőt az elébe tódult nép üdvözlettel fogadta; a bíró saját hintójába ültette, s „éljen"-ek között haladt a piacra, előbb egy boltosnak kis leánykájától koszorút fogadott el; egy másik, nagyszerű pedig a városház ablakából eresztetett le szamára hosszú nemzeti szalagon. — így felékesítve fellépe a zöld bársonnyal bevont szószékre, hol egy drága ezüstkard lőn ajándéka, és kezde szólani. Beszédének sarkpontját képezé az intés, hogy „a nép ezen új szabadságát, mely még gyenge, minden áldozattal védje, mert a 'fekete lelkűek' ki akarják azt ragadni kezünkből". 22 E szót, „fekete lelkűek" igen gyakran, s éles hangnyomattal ismételgette; nem lehet ugyanazért csodálni, hogy az annyi keserűséggel érintett fekete lelkűek, t.i. a nemesek, hátravonulva bosszút kezdettek forralni a hálátlanok iránt, kik el nem akarák esmérni (s legkevésbé Czuczor), hogy a nyeremények a nemesektől adattak saját károkkal, de a nép vívmányának keresztelek, s innét joga volna a népnek a nemesek ellen bármily demonstrációra. Ezen ingerlő beszéd volt alapja a későbbi befogatásoknak, mikor a császári seregek E[rsek]újvárt is megszállották, s akkor s egész mostonig, s Isten a megmondhatója, meddig, keserűen állottak bosszút a fekete lelkűeknek címzettek a májusi népvezéreken, kiknek némelyike most is fogva van, mások, mint Czuczor is, szerte lappanganak, 1851 június havában. 7. § Házak megszámolása Érsekújvárban eddig esmeretlen dolog volt; a szabadság pedig ezt is létrehozta. T.i. május 8-án kezdetett meg nemcsak az említett megszámolás, hanem a belváros utcáinak megkeresztelése is; mert ezelőtt egy utcának sem volt neve, a külvárosiakat ide nem értve. így lettek Deák, Batthyány, Nádor, Kossuth utcák (ez utóbbi nevet a császári katonák leszuronyozták és sárral dobálták be), továbbá Szörény utca, az egykori várkapitányról, valamint Forgács utca is, és a többi. 23 8. § Május 23-án városi tisztújítás tartatott szabad ég alatt a kül- és belváros között azon téren, mely az úgynevezett Kandi és Felsor közt van. Emlékezetes két tekin21 Egy Theller nevű zsidó emberről van szó. Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 35. 22 Továbbiakban Táncsics lapját, a „Munkások Újságjá"-t ajánlotta hallgatói figyelmébe. Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 35. 23 Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 38.
