Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

KOLLER JÁNOS ADONYI RÓM[AI] KATH[OLIKUS] PLÉBÁNIA ADMINISZTRÁTORÁNAK NAPLÓJA 1848-RÓL

zavarban volt, számtalan családnak hibáztak tagjai és most nem tudák, ha elfogattak-e, elestek-e, vagy elszöktek-e? Az esztelenek éjszakának idején megtámadták fegyver nélkül a Halesz kertbe[n] tartózkodó fegyveres katonaságot, általa visszaverettek és a város felgyújtatott. A német sereg vezére volt gróf Falkenhayn, ki fegyveres 600 em­berével a felkelő városi népnek ellene mert szegülni. Mint királyi biztosok táborába[n] voltak Heringt és Gozony ügyvédek Fehérvárról, ezeknek lelkiösmeretét nem irigy­lem, mint érezhették magukat, midőn saját városukat felgyújtatták, nem tudom. Augusztus 28-án A német sereg Adonyban E folyó hó közepe felé híre kerekedett, hogy Görgei magát a muszkáknak megad­ta, a hír csakugyan valósult is, mert csakhamar láttuk hazafelé szállongani a fegyvere­iktől megfosztott kiéhezett rongyos honvédeket, és káromkodó huszárokat, kik közül némelyek lovaikat még el is tudták magukkal szöktetni. Amint ezeknek szemlélésébe elmerült volna az ügy vesztesége miatt leverett nép, egyszerre véletlenül 26-án délután megjelenik a kikötőbe[n] egy gőzös tele német katonákkal, ezt követé másnap, har­madnap a gőzösök és hajók özöne tele katonákkal és hadiszerekkel. Vezetőjök gróf Pálffy 29 volt Horvátországból, nálam bizonyos Wallon őrnagy volt harmadmagával há­rom napig szállva, minden eddigi katonáim közt legudvariasabb ember. Ezen német sereg, Jellacic-ot mint gyáva eszközt szidta, a horvátoknál utálattal beszéllett, a musz­kákat szégyenlette, és sehogy sem akarta megösmérni, hogy Magyarhonban egyedül ez volt képes Ausztriát uralkodóvá visszahelyezni. A háborút bevégezve tekintették, innen Fejérvárra húzódtak, hol mintegy 12000 ember összevonuland. Itt létök alatt megparancsolták, hogy a fekete-sárga zászlót a toronyból [sic!] kitűzessem, én azon­ban azt felelém, hogy ha a patrónus vagy község kitűzi, semmi ellenvetésem, de ma­gam kitűzni nem fogom, minthogy ilyes szövetem nincsen. Augusztus 30-án A magyar pénz hitele Mai napon egy budai franciskánus kéregető barát volt nálam, ki e következőket beszéllette. Amint Budán társaival a kolostor előtt állana, hozzájön egy katona, átnyújt nékie egy csomó bankót és így szól: „ezt Tisztelendő úrnak ajándékozom", erre a banknótákat megnézi és azt találá, hogy magyar pénzben 25 forint volna és kérdezé, hogyan jött légyen ezen pénzhez, — mire a katona ekképp válaszolt: magyar katona voltam, és ott szereztem ezen összeget, most átjővén a németekhez, nem merem ma­gamnál tartani, nehogy megtalálják és megbüntessenek, tehát inkább F[őtisztelen]dő úrnak ajándékozom. — A barát azonban szinte attól tartván, hogy nála megtalálhat­nák, még ajándékba sem vevé el a 25 forintokat. Ennyire leszállott hitele a magyar pénznek, mennyi ember leend ezen ügy által koldussá, kinek minden vagyona egyedül magyar bankjegyekben vagyon. — Pálffy Móric gróf (1812-1897) cs. kir. altábornagy.

Next

/
Thumbnails
Contents