Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
Sir Cannig (angol követ a portánál) 86 kinyilatkoztatta a portának, miképp az orosz seregnek átmenete a fejedelemségeken keresztül Ausztriába Angolország részéről a Török Birodalom megsértésének fog tekintetni. Mert Anglia elhatározta a magyarok ügyét pártfogása alá venni, hogy azok és a Habsburg-ház között egyetértést eszközöljön; mi ha nem kerülhet, akkor Magyarországot igyekszik naggyá és erőssé tenni, felhagyván Ausztria ismét összeállításának eszméjével. Az angol követ hivatalosan tudósítást kapott, miszerint Ausztria valósággal orosz segítséget kért a magyarok ellen, de Oroszország oly kemény feltételeket tett, hogy a minisztérium azon nézetben volt, miképp részéről ily szövetségnél minden a magyaroknak adott engedélyek inkább elvállalhatók. Június 9-ke. Megeredtek az ég csatornái, csaknem egész napon át csendes eső áztatá száraz földünket, öntözé szomjas veteményeinket. Június 11-ik. Délután Pestre indultam, látandó az osztrák kormány istentelen gonoszság[a] 87 eredményét; 's láttam Június 12-ik[én] a budai Vízivárosban, mit művelhetnek a romboló ágyúk, dühös kartácsok, öldöklő bombák, gyújtó reppentyűk. És számtalan lelkes polgárnak véres verítékkel gyűjtött szerzeménye lángok martaléka lőn. A várban irtóztató tünemény ötlik az ember szemébe, midőn a volt királyi paloták füstös falai, üres ablakhelyei ijesztő rémalakképp emelkednek a magasba. Ütött az óra, és a nép vérén hízott zsarnokok széke összeomlott, menedékük az ország szívében többé nincs, nem mondom ős Buda falai között, mert ezek sietett erővel romboltatnak. Pestnek is sok szép palotája romban sínli előbbi nagyságát, várva magasztosabb, fényesb emeledését. Június 16[!1 Közeli és sokáig tartott ágyúzások aggaszták a Lévaiakat. Június 14-ik[!] Megrémültek a hiszékeny polgárok, egy gyáva hír annyira felkorbácsolta a gerjedékeny lelkületüket, hogy ismét pakoláshoz kezdettek; hogy t. i. a kácsatói szőlőkben két schvaligeur 88 mutatkozott, az egész az itt működő tábori német fogoly orvosok kalandja volt. Június 15-ik[en] távoztak el körünkből a 100 ,k zászlóalji újoncok, köztük Pólya, Engel. Június 17. Két új Garam fölötti hidat használtam rövid körutamban: Ó-, és Újbars közöttit, meg a kálnait, mely épp ma délután végeztetett be; nemzeti lobogók ékesítek a karfákat, zene mellett hordoztattak az utász-, és hidászok címjelei egy táblán kifestve; az én kocsim délutáni 6 órakor robogott keresztül, és ez vala a második a hídon. Június 20-ik. Nyitra felől ismét ágyúmorajok rezgették a finom idegzetű füleket. A 16 [ "' lkl ágyúzás eredményéről értesülvén, feljegyzem: hogy a magyarok Szeredtől viszszaverettek 4 ágyú veszteséggel, hogy a cs[ászár] nevezetű huszárok az ágyúk fedezetére rendeltetve gyáván hagyták el állásukat. Hogy ismét aznap Vecsénél a németek kaptak nagy csapást. 89 86 A zárójelbe tett rész utólagos betoldás. 87 Az „osztrák kormány istentelen gonoszságá"-t utólag tintával áthúzták és fölé írták: „ostromlási". 88 Cs. kir. könnyűlovas katona (Chevauxlegers, népiesen svalizsér). 89 A honvéd fősereg Zsigárd és Pered térségében 1849. június 20-án vereséget mért a cs. kir. IV. hadtestre, de másnap az orosz Panyutyin-hadosztály segítségével az ellenséges erők kerekedtek felül.
