Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
log-, és a huszár csapatok; ezek egy része ágyúkkal Óbars és Macska-rév felé, másik osztálya 55 Szecse felé a lévai mezőkön táborba szállott. Délután kisétáltam Poleszny — Erdősi — tábori lelkész és Horváth Mihály százados kíséretében a táborba, hol szerencsém vala Tibolt alezredes és több tanítványaim körében: Zámbó, Stancsics, Dittmayer veszprémi, Huszár nyitrai, Nehéz nyitrai — élvezni az édes viszontlátás és katonai élet örömeit. Örömeim legédesbikét éreztem, midőn édesanyám házánál Juhász és Horváth Vendel kanizsai növendékeim leptek meg. Az egész tábor 30 ezer főre rúghatott. A császáriak délelőtt Kálna és Várad 56 mellett mutatkoztak, délután eltűntek. Ápril 17-[i]ke. A tegnap éjjeli hideg eső és reá következett durva szél nagy pusztítást tett a táborban; meghűlés okozta hasmenésben száznál többen lettek áldozati a gyáva halálnak. Délután a kákák feletti úton találkoztam a honvéd 17-ik zászlóalji 4-ik századdal, köztük öleltem unokámat, Kállasch Antal őrmestert. A másik, kiért sóvárgott kebelünk, Katona Gyula főhadnagy, 57 betegsége miatt elmaradván, később érkezett; nyugalmas anyai fészkében ápoltatott felüdüléséig. Ápril 18-ik: Szaporodott a betegek és holtak száma; a holtak egész nap szekereztettek ki a közös temetőbe. Volt sok pletyka beszéd a mérgezett étel-italról; valóképp meghűlésből eredett kolera, s mi különös, legtöbb lengyel vitézt sodrott el, talán magukban hozták a mirigy anyagot, mely fejlődésre találván dühösen ütött ki. De alkalmatlan hely is koródának a kegy [es] rendiek zárdája, mit a keserű következmények igazoltak. Ma vonultak ki a kegyesrendi atyák szerzetesi magányaikból, mert a zárda csaknem egészen koródának foglaltatott el. És a lelkes tanárok földönfutók maradván elmondhatták: Vulpes foveas habent, volucres coeli nidos: Scholarum piarum levensium patres professores non habuere, ubi caput reclinent. 58 A városi hatóság teendője vala gondoskodni az atyák beszállásozásáról; mert rögtön megfújni a kitakarodót, annyi időt sem engedni, hogy poggyászukat elrendezve biztos helyre tehessék: embertelenség! Hisz a cselédet is egy évnegyed előtt figyelmeztetjük, további költözködhetésre; engedhettek volna legalább fél napot. így fizeti a világ azok fáradtságát, kik önmegtagadásukkal áldozzák fel egész valójukat az emberiség boldogító javáért! Ma végeztetett ki esti hét órakor agyonlövetés által a hazaáruló Ztuparics; factis dignam recepit mercredem! 59 Kálnánál, valamint két Bars között 60 híd állíttatott, a sereg nagy része délelőtt átkelt a Garamon. 53 Osztály = két század. 36 Alsó- és Felsővárad (Bars m.), az ekkor még két önálló község a Garam jobb partján, Lévától DDNy-ra. 37 Katona Gyula (1832-1898) 1848 októberében önkéntes a 17. honvédzászlóaljban, 1848. december 17-től hadnagy, majd főhadnagy alakulatánál. A szabadságharc után besorozták a császári hadseregbe. BONA GÁBOR: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 1998-1999. (BONA I-III.) I. k. 183. 38 A rókáknak vermük van, az égi madaraknak fészkük. A lévai piarista iskola tanító atyáinak nem volt (helyük), ahol lehajtsák fejüket, (lat.) 59 Tetteiért méltó módon lakolt, (lat.) 60 Újbars és Óbars között.
