Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

HÁM JÁNOS EMLÉKIRATA (1850)

A jószágigazgató 1850 január havában meg is jelent Szatmáron, de egy krajcárt sem hozott, azt állítván, hogy a szolgaszemélyzetet sem tudta kifizetni, sőt hogy valóban el lehessen rólam mondani, miszerint semmim sincsen, ahogy most valóban nincs is semmim, még ő kért tőlem 1000 új pengő forintot. Ilyen nyomorúságos helyzetbe jutottam én, aki éppúgy imádkoztam az Úristenhez a király és felséges uralkodóház jólétéért, mint a haza üdvéért és békéjéért, és bár arra törekedtem, hogy a helyes úton járjak és egyik félnek se ártsak, mindkét részről csak támadások értek és bántottak. Jóságos Isten, aki minden hajszálunkat számon tartod, és akaratod nélkül semmi sem történik velünk, hiszem, hogy azokat a bajokat, amelyek a megpróbáltatások napjaiban sújtottak engem, Te bocsátottad rám. Imádlak Téged, és mindezért hálát adok Neked. Lelkiismeretem ugyan nem vádol azzal, hogy akár a király, akár a haza ellen egy gondolattal is vétettem volna, Teelőtted azonban, ha nem is ebben, hanem másban, de bűnös vagyok. Joggal sújtasz engem: kellett bűneimnek a megszégyenítés és a megalázás, amelyet töredelmes és alázatos szívvel fogadok. Minden, amit elrendelsz vagy megengedsz, igazságosságodat és jóságodat bizonyítja. Igazságos vagy Uram, és igazak a Te ítéleteid és jó, hogy megaláztál engem. Ezért hálát adok Neked. Ha jogosan büntetsz is, akkor sem szűnsz meg irgalmas lenni. Ebben a szerencsétlenségben, miközben leborulva imádom igazságosságodat, dicsérem is, és dicsőítem és magasztalom irgalmasságodat; hozzád kiáltottam és meghallgattál, kegyelmet kértem, hogy mindent türelemmel viselhessek és azt nem tagadtad meg tőlem. Mert bár nagyon érzékeny természetű vagyok, mégis minden megpróbáltatást lelkem megrendülése, lelki egyensúlyom elvesztése nélkül viseltem. Legyen mindörökre áldott a Te neved! Add továbbra is szent kegyelmedet, hogy ennek segítségével mindenkor teljesíthessem akaratodat! Engedd kegyesen, hogyha még életet ajándékozol, hogy neved dicsőségére és a lelkek üdvére még valamit dolgozhassak! E feljegyzéseket 1850. február havában írtam, H. I. s. k., szatmári püspök.

83 83 Másféle lelkiállapotra utal Hám és Scitovszky levelezése 1851-ben. Az újonnan kinevezett prímás felszólította az ordináriusokat, hogy tegyenek jelentést azon papjaikról, akik meghaltak, nem tértek vissza állomáshelyükre, illetve akiket elítéltek vagy perbe fogtak. Hám példátlan módon azt válaszolta a felszólításra, hogy az ő egyházmegyéjéből egy papnak sem volt szüksége az irregularitás alóli feloldozásra, ami természetesen nem felelt meg a valóságnak. PL Scitovszky-akták. Categoria 21. 1417. csomó. Hám János Scitovszky Jánosnak. Szatmár, 1851. december 1.