Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

SZOKOLLU MEHMED PASA NEGYVEZÉR (1565-1579) KEGYES ALAPÍTVÁNYA A CSANÁDI SZANDZSÁKBAN

belül levő régi földművelési területeik. A szultáni határ leíró levél követelménye szerint mindez az új defterbe bejegyeztetett. 1579-ben [Dőlni Elemér falu 1567. évi fenti határleírását szó szerint átmásolták az alábbi rövid indoklással]: Mivel a szultáni határleíró levél követelményének megfelelően a régi defterben bejegyezve találtatott, az új szultáni defterben a fenti módon beíratott. 1. A szerbhorvát „humka" szó jelentése 'határhant, határdomb, halom, bucka'. 2. A két Elemér, mint ismeretes Dőlni Elemér és Górni Elemér (ez utóbbit ld. alább) volt. 3. A Becskerekről Aracsra, illetve Becséről vivő út csak a vége felé ágazott ketté, ld. Lipszky térképén. 1567-ben: A nevezett SZELEUS puszta határa az, ami így említtetik. A nevezett pusza egyik elejétől jeleket lehelyezve a Csalános dombig, onnan a Hármas néven ismert földhányásig (üjük) és onnan átellenben a Basahíd nevű faluból a Becskerekre vivő úton át az Aracs nevű városból jövő úton mindig tovább menve, véget ér [a határ] az említett malmoknál. 1579-ben [Szeleus puszta fenti határleírását szó szerint átmásolták az alábbi indoklással]: Mivel ez a régi részletes szultáni defterben bejegyeztetve találtatott, [az új defterbe a fenti módon beíratott].

1 1. A mondat második fele a defter töredezett lapján nem olvasható. 1567-ben: ORLOHÁT falu és UDVAR puszta határleíró levele. A déli oldalon levő Kis Uzdin

1 faluval szemben egyenesen a Temes nevű folyó partjától a Csurog

2 nevű halomig, onnan egyenesen a Temes nevű folyó partjától az Udvar nevű pusztán keresztül menve, a nevezett puszta határa és a Temes folyó partja [Orlohát falu határa?],

3 az Udvar puszta mögötti úton túli nagy határhalomig, ami földhányás, onnan a domb oldalán a nagy földhányásig tovább és onnan a Szengyörgy

4 nevű faluval szembeni három dombig és onnan a nagy földhányásig és a nagy földhányásnál elfordulva a Kis Pétre

5 nevű pusztával szemben levő jelekig haladva és onnan egyenesen az ároktól a nagy földhányásig, ami után [a határ] a Temes folyónál végződik. A határleíró levélnek megfelelően mindez az új szultáni defterbe bejegyeztetett. 1579-ben [Orlohát falu és Udvar puszta fenti határleírását szó szerint átmásolták, amit a szokott módon indokoltak meg]: Mivel a határleíró levélnek megfelelően mindez a régi szultáni defterben beírva találtatott, az új szultáni defterbe bejegyeztetett. 1. Lipszky térképén Orlohát azaz Orlovat faluval átellenben, a Temes bal oldalán található Usdin, de az 1723. évi Mercy-féle térkép szerint itt még két település volt: Mai. Ostin és Vei. Ostin azaz Kis Ozdin és Nagy Ozdin, ld. Engel P., A temesvári, 101.: Ozdin. 2. Orlovattól D-re, Farkasdin határában van „Csurog dűlő" ott volt régebben Csurog falu, ld. Milleker, Délmagyarország, 23. 3. A határleírásnak ez a mondata nem egészen egyértelmű. 4. Szengyörgy azaz Szentgyörgy falu Orlovat ÉNy-i szomszédságában feküdt, ld. összeírásunkban alább: Hecska, másik nevén Szentgyörgy falu (Hecska azaz Ecska falut ld. Lipszky térképén).