Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)
A BECSKEREKI NÁHIJE A CSANÁDI LIVÁBAN
SZOKOLLU MEHMED PASA NAGYVEZÉR (1565-1579) KEGYES ALAPÍTVÁNYA A CSANÁDI SZANDZSÁKBAN* Magas méltóságú nemes szultáni parancs, ami ide átmásoltatott 1567-ben: Az emírek és a nagyok mintaképe, a dicsőséget és a dicséretet gyűjtő, a legtökéletesebbek és a legbüszkébbek kiváló személyisége, a kegyes király bőséges kegyelmével különlegesen megajándékozott temesvári kincstáram defterdárjának, a vilajet összeírójának, Muharremnek — tartson soká tekintélye — a magas szultáni irat (tevki) megérkezésekor szolgáljon tudomásul: A kegyes vezír, előkelő jeladó (müsír) 1 , a világ rendjét, a népek ügyeit éles elmével igazgató, helyes ítéletével az emberek dolgait tökéletesítő, a hatalom és a boldogulás épületének alapot teremtő, a boldogság és a kiemelkedés pilléreit erősítő, a legmagasabb király [Allah] jótéteményeinek kegyével övezett nagyvezéremnek, Mehmed pasának — tegye tartóssá nagyságát a végtelenül magasztos Allah — korábban, a megboldogult és megbocsátást nyert atyám Szulejmán szultán idejében — Allah legyen iránta könyörületes és irgalmas — tulajdonába adott Dolna [recte: Dőlni] Elemér nevű falu és Orlohát nevű puszta 2 földjén, valamint a csanádi livához tartozó Becskerek és az ehhez tartozó falvak és puszták földjén az összeíráskor negyven családdal többet találtak. Amikor ezt a világ menedékhelye trónusának lábához jelentették, magas padisahi kegyemből ezeket is az említett vezírem tulajdonába adni rendeltem. Megparancsolom, hogy az előterjesztett módon az említett megboldogult [Szulejmán szultán] — legyen neki kellemes a sírja — idejében korábban tulajdonbirtokként adatott, előbb említett Dolna [recte: Dőlni] Elemér nevű falu és Orlohát nevű puszta földjén, továbbá uralkodói kegyem bőkezűségéből most tulajdonbirtokként adományozott Becskerek város, valamint a hozzátartozó falvak és puszták földjén talált negyven családot az új defterbe jegyezzék be, hogy szultáni birtoklevelem (mülkname) eszerint adassék. így vedd tudomásul és a nemes jelnek 3 adj hitelt. íratott a 975. év ramazán hava első dekádjában [1568. febr. 29-márc. 9.]. 1579-ben [A fenti irat szó szerinti átmásolását az alábbi mondattal fejezték be]: Ezzel a keltezéssel mivel a régi szultáni defterbe beírva találtatott, a fenti módon az új szultáni defterbe ugyanúgy feljegyeztetett. 1. A „müsír" szó a nagyvezér hatalmát kifejező jelző, jelentése 'aki jelet ad', aki parancsot ad. Később a legfőbb katonai parancsnok címe lett a „müsir", majd ezt az arab szót a franciából átvett maresal (maréchal) váltotta fel. 2. Dőlni Elemér és Orlohát helynevek azonosítását ld. alább az összeírások közlésekor. 3. A szultáni iratokon nem volt sajátkezű aláírás, ezt pótolta az iratra felrajzolt szimbolikus, monogramszerű szultáni kézjel. * Az alábbiak során az alapítvány létesítésével és az ezt megelőző birtokadományozással kapcsolatos, az összeírok által fontosabbnak vélt szultáni rendelkezések idemásolt szövegei, illetve indoklásként némelyek tartalmának csupán rövid összefoglalása következik tárgyi és időbeli sorrend nélkül. Közben az alapítványhoz tartozó települések és puszták némelyikének hosszabb-rövidebb határleírása, valamint azok 1567. és 1579. évi összeírása olvasható.
