Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)
A CSANÁDI LIVA RÉSZLETES DEFTERE
volna, a vám ismételeten ne szedessék. Ha azonban ilyen bizonylat a kezében nem volna, 100 akcse érték után 3 akcse vámot fizessen. Ez ily módon az új szultáni defterbe feljegyeztetett. 1. Csanád város Makótól DK-re, a Maros bal oldalán fekvő Őscsanád és Nagycsanád (ld. a 75.000-es térképen, illetve Lipszky térképén: Németcsanád és Ráczcsanád) helyén állt. Ld. pontosabban Blazovich László 14-16. századi úthálózati térképén. 2. Az 1579. évi összeírásban: Lőrinc Bernád. 3. Az 1579. évi összeírásban: Varsás Dienös nős. 4. Az 1567. évi összeírásban: Jancsin Gergör. 5. A Csanád város közelében levő Kutos, illetve Kutas puszta fekvését pontosabban meghatározó adatot nem találtunk. 6. Szenmihál, azaz Szentmihál puszta az 1528. évi Lazarus-féle térkép szerint Csanád és Egres között feküdt (Borovszky: Csanád vármegye II. 567.). 7. Kemecse puszta, illetve korábban falu, Csanád vármegye törvényszékén tartott tanúkihallgatás szerint Telek faluval szomszédos volt (Borovszky: Csanád vármegye II. 267.). Telek falu nevét őrzi az Őscsanádtól K-re, a Maros déli oldalán fekvő Telek dűlő (ld. a 75.000-es térképen), illetve az 1723. évi Mercyféle térképen: Delleck. 8. Kicsköd puszta azonos a Csanád mellett DNy-ra fekvő Csücsköd pusztával, nevének ugyanis volt Csicsköd, illetve Kisköd alakváltozata (Borovszky: Csanád vármegye II. 123-125.), fekvésére ld. a 75.000-es térképen: Csicskét puszta, Nagycsanád mellett Ny-ra. 9. Az araba-szekeret a Becskerek város összeírása után vámdíjszabás lejegyzésekor „öküz arabaszi"nak azaz ökrös araba-szekérnek nevezték. A vámdíj szerint kétakkora teherrel megrakott szekeret valószínű négy ökör és a kocsit két ló húzhatta. E kisebbik jármű megnevezésére a török szövegben is a magyar kocsi szót használták. 10. Egy magyar filori azaz forint száz „pénz" volt. A XVI. század derekán a kis török ezüst akcse értéke 2 „pénz" volt, az ezüst tallérnak mondható török „gurus" pedig ugyanakkor 50 akcsét ért. 11. A török szövegben „ev gücü" azaz házi holmi szerepel és ezzel kapcsolatban utalnunk kell arra, hogy 1550-ben ugyanezen a címen kevesebb, 32 illetve 20 akcse vámdíjat fizettek, talán értéktelenebb volt az elvámolt házi holminak nevezett ingóság (ld. Budai török számadáskönyvek, 16. és 32. old.) 12. Azaz az 1579. év október 22-31. napjaiban. 13. Az 1579. évi alábbi vámdíjszabást nem közvetlenül Csanád város összeírása után jegyezték fel — mint tették azt 1567-ben —, hanem utólag, a defterben soron következő két puszta beírása után. Közvetlenül ennek folytatásaként írták ide Becskerek vámdíjszabását is, noha a város összeírására csak a defter végén került sor, ahol azonban a vonatkozó vámdíjakat újra leírták. 6. BÓDOGFALU puszta. 1 1567-ben és 1579-ben: kívülről művelik. A jövedelem: 1567-ben 700 1579-ben 990 búzatized 50 kile 500 búzatized 60 kile 660 szénatized 200 szénatized 330 Bódogfalu halászóhelye [jövedelme] Bódogfalu halászóhelye [jövedelme] a kincstáré 1200 a kincstáré 1250 1. Bódogfalu, azaz Boldogfalu puszta, a Csanád közelében DNy-ra fekvő Budovalla puszta helyén állt (Borovszky: Csanád vármegye II. 63-64., ld. még a 75.000-es térképen). 7. SZENTJÁNOS puszta. 1 1567-ben és 1579-ben: kívülről művelik.
