Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

Az alföldi és Alföld-környéki megyék központi helyeinek jegyzéke

151. KÖRÖSBÁNYA (ClBEBÁNYA) Zaránd m. össz. 6. c. p. I. officiolatus. 1. c. p. — III. urburariusa van. 1. c. p. — VIII. 1. c. p. — X. opp. I. 3. c. p. írod.: Cs. I. 723., Márki I. 189., UB. Sieb. V. 174. Df. 259 537., 260 225. 152. KÖRÖSSZEG Bihar m. össz. 11. c. p. I. vár és uradalmi központ. 2. c. p. — V. domonkos kolostor. 2. c. p. — VIII. 3. c. p. — IX. hétfői h. p. 1. c. p. — X. opp. I. 3. c. p. írod.: Cs. I. 595., 598., Gy. I. 637-638., Jakó 1940. 285-287., R. 153. KŐSZEG Krassó m. megállapíthatatlan 1444-ben elpusztult mezővárosnak nevezik. Cs. II. 97. KŐSZENTMÁRTON 1. SZENTMÁRTON (Bács m.) 154. KÖVESD (ERDŐKÖVESD) Heves m. össz. 3. c. p. VIII. 2. c. p. —X. opp. III. 1. c. p. írod.: Cs. I. 54., Gy. III. 110-111. 155. KÖVESD (BOGCSA) Krassó m. össz. 11. c. p. I. vár és román districtus székhelye. 2. c. p. — V. ferences kolostor. 2. c. p. — VIII. 4. c. p. - X. opp. I. 3. c. p. írod.: Cs. II. 96-97., Gy. III. 487., Engel 1996. 32., R. KÖZÉPHEGY 1. FELSŐBÁNYA (Szatmár m.) KRASSÓ 1. HARÁM (Krassó m.) 156. KRASSÓ Szatmár m. össz. 2. c. p. VIII. 1. c. p. - IX. h. p. 1. c. p. - X. poss. írod.: Cs. I. 479., Maksai 1940. 165. KRASSÓFŐ 1. KARASSÓ (Krassó m.) KUSDIN 1. KlSDIVÁSÁRHELY (Bács m.) 157. KÜLLŐD Bodrog m. össz. 7. c. p. I. a Gesztiek vára, officialisok. 1. c. p. — VIII. 1. c. p. — IX. h. p. és o. v. 3. c. p. — X. opp. II. 2. c. p. írod.: Cs. II. 188-189., 204. (falu), Gy. I. 723., Halasy-Kun 276. (város) LAMPERTSZÁSZA 1. BEREGSZÁSZ Bereg m. 158. LEVELEK Szabolcs m. össz. 7. c. p. VIII. 5. c. p. -~ IX. hétfői h. p. 1. c. p. - X. opp. III. 1. c. p. írod.: Cs. I. 519. (falu), ZO. XI. 296. 159. LIPPA (és vele együtt RADNA) Arad m. össz. 28. c. p. I. vár és tartozékai. 2. c. p. — III. kamaraispánság és sókamara. 5. c. p. — V. konventualis ferences és ágostonos remete kolostorok, beginaház, ispotály. 5. c. p. — VI. 23 egyetemre járó. 3. c. p. — VIII. 5. c. p. — IX. h. p. és o. v. Szent István táján (aug. 20.). 3. c. p. — X. 1529-től c. 1. r. 5. c. p. írod.: Cs. I. 760., 764., Gy. I. 180-181., Márki I. 180-183. (Lippa), 213. (Radna), Dl. 37 794., Hóman 1921. 277., LEO 233., R., Dózsa 1999., Kubinyi 1999. 265., Kubinyi 1971. 75., Dl. 17 660., Fodor 1997. 313-324. (Innen kiderül, hogy a törökök együtt vették fel a defterbe Lippa, Radna és Tesvár városokat. Tesvárról nem készült külön utalás ebben a jegyzékben.)