Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

Centralitási pontok és népességszám adatok összefüggése Mezőváros Centralitási pont Népességszám 6,2-es szorzóval ötös szorzóval 21-30 pontos kategória Szatmárnémeti 27 2115 2623 Gyula 27 1250 1550 Munkács 21 450 558 Atlagnépesség 1272 1577 16-20 pontos kategória Károly 19 650 806 Simánd 19 620 769 Kisvárda 19 610 756 Szond 18 705 874 Békés 18 545 676 Cegléd 16 920 1141 Atlagnépesség 675 837 11-15 pontos kategória Bátmonostor 14 900 1116 Vári 13 660 818 Meggyes 11 930 1153 Bodrog 11 735 911 Átlagnépesség 806 1000 6-10 pontos kategória Jánk 10 410 508 Siri 9 510 632 Szálka 9 100 124 Majtény 8 200 248 Apáti 8 100 124 Szinyérváralja 7 320 397 Körösbánya 6 345 428 Vásárosvárad 6 95 118 Átlagnépesség 260 322 4-5 pontos kategória Arnat 5 270 335 Fonó 4 230 285 Átlagnépesség 250 310 Megjegyzem, hogy Bácskai Vera összeállította a korábbi, 1390-1440, ill. az 1441-1490 közti mezővárosi népességadatokat is. Ezeket azért nem vettem figyelembe, mert egyes városoknál közben módosultak az adatok. Kisvárdánál pl. 1453-ban 875 (6,2-es szorzóval 1085), Apátinál pedig 1448-ban 565 (6,2-es szorzóval 701) népesség fordul elő, tehát több, mint 1490 után, Meggyes (430, ill. 553) és Szond (355, ill. 440)