Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
A VÁROSOK KERESKEDELME ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR ALFÖLDÖN A KÖZÉPKORBAN
tett lehetővé, 70 amelyet az ország legtöbb városának polgárai kihasználtak. 71 A debreceni sokadalmaknak is régión túlmenő jelentősége volt Kelet-Magyarország, beleértve Erdélyt is, számára. 72 (5-6. ábra) A város az Alföld északi fele gazdasági központja volt. Több faluból keletkezett, és a XIX. század első felében egy nagyúri család birtokközpontjaként működött. 73 1361-ben I. Lajos a települést várossá emelte. 74 1405-ben a király Debrecennek Buda jogát adományozta, és megengedte, hogy fallal övezze magát. 75 Ugyanez évben Zsigmond két sokadalom tartásának jogát adta a városnak 76 , és két évvel később egy harmadik sokadalmat is engedélyezett. 77 A városfalak sohasem épültek fel, és mivel a település magánkézen volt, jogilag oppidum, azaz mezőváros maradt. A kereskedelem, különösen marhával, igen fejlett volt, a polgároknak Bécshez is fűződtek kereskedelmi kapcsolatai. 78 A XVI. század elején Debrecenben már hat sokadalmat tartottak, és akadtak polgárok, akik állítólag 10 000 marhával rendelkeztek. 79 Noha gazdag város volt, a XVII. századig csak földszintes házakból állt. 80 Debrecenhez hasonlóan Mezőtúr és Tiszavarsány is marhakereskedelmi központok voltak, és jelentős sokadalmakkal rendelkeztek. Túr első említése 1378-ból, Varsányé 1402-ből származik, 1441-ben azonban már mindkettő oppidum. 81 Mindkét település földrajzi elhelyezkedése különösen előnyös. Varsány a Tiszánál feküdt, egy nyugatkeleti út révjénél. Túr széles területen az egyetlen hely volt, ahol a Körös és a Berettyó menti mocsarakon át lehetett kelni. Sokadalmaikat sokan látogatták. 82 A vásárokat 100200 km távolságról keresték fel. (7. ábra) Debrecen piackörzetének sugara 200-350 km, Nagyváradé 300-370 km lehetett. 83 70 A tulajdonképpeni városban kilenc sokadalom volt: KEREKES GYÖRGY: A kassai kereskedelmi társaság feljegyzései 1502 és 1503. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 9 (1902) 106., ezen kívül pedig egy-egy Várad-Vadkerten és Várad-Olaszin. Kassa város levéltára, Schwartzenbach gyűjt. 597. sz. 7 ' KUBINYI ANDRÁS: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. In: Tanulmányok Budapest múltjából 15 (1963) 191. 72 KEREKES i. m. 107. — Dl. 55 827. — Kassa város levéltára, Archívum Secretum. F. Telonium, Nr. 60. és 63. — IVÁNYI BÉLA: Bártfa szabad királyi város levéltára I. Bp. 1911. 2309., 2339., 2408., 2415., 2419., 2707., 3068. sz. — Quellén zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Bd. I. Kronstadt 1886. 176., 180. 73 GYÖRFFY, Történeti földrajz i. m. I. 609-613. — ERIK FÜGEDI: Die Ausbreitung der stadtischen Lebensform — Ungarns oppida im 14. Jahrhundert. In: Stadt und Stadtherr im 14. Jahrhundert, hrsg. von Wilhelm Rausch. (Beitráge zur Geschichte der Stádte Mitteleuropas II.) Linz/Donau 1972. 179-182. — SÁPI LAJOS: Debrecen település- és építéstörténete. Debrecen 1972. 8-15. 74 A hatszázéves Debrecen. Szerk. Komoróczy György. Debrecen 1961. 23-25. 75 Uo. 26-27. 76 Uo. 28-29. 77 Zsigmondkori Oklevéltár. Szerk. Mályusz Elemér H/2. Bp. 1958. 5224. sz. 78 SZÉKELY, Le développement i. m. 55-57. 79 NICOLAUS OLAHUS: Hungária — Athila. Ed. Colomannus Eperjessy, Ladislaus Juhász. Bp. 1938. 27. (Hungária, caput XVI.) ^° SÁPI i. m. 16. 81 CSÁNKI i. m. I. 666. 82 Ezen sokadalmak látogatóira: Dl. 56 431. — Levéltári Közlemények 6 (1928) 250. — KEREKES i. m. 106-107. — BÁCSKAI i. m. 73. 83 Ez a körzet viszonylag igen nagy, mert a német birodalmi város Esslingen sokadalmait csak egy 50 km-es körön belülről látogatták! Vö. BEREND SCHWINEKÖPER: Beobachtungern zum Lebensraum südwestdeutscher Stádte im Mittelalter, insbesondere zum engeren und weiterem Einzugsbereich der Freiburger Jahrmárkte in der zweiten Hálfte des 16. Jahrhunderts. In: Stadt und Umland, hrsg. von Erich Maschke und Jürgen Sydow. (Veröffentiichungen der Kommission für geschicthliche Landeskunde in Baden-Würtemberg B (82. Bd.) Stuttgart 1974. 44-45. — A baseli vásárokat is zömében 50 km-es sugarú körön belülről látogatták, azon túlról csak a jelentősebb városokból érkeztek. DOROTHEE RIPPMANN: Bauern und Stádter: Stadt-Land-Beziehungen im 15. Jahrhundert. Das Beispiel Basel, unter besonderer
