Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

//. Bíráskodási központ, hiteleshely. 1. Megyei ítélőszék rövid ideig. 2. Állandó megyei ítélőszék, vagy egy hiteleshely. 3. Állandó megyei ítélőszék és egy hiteleshely, vagy két hiteleshely, vagy országos hatáskörű hiteleshely. 4. Állandó megyei ítélőszék és egy országos hatáskörű hiteleshely. 5. Vajdai, vagy báni ítélőszék. 6. Királyi kúria. Amennyiben a településen országgyűlést tartottak, egy országgyűlés esetében egy ponttal, két vagy több országgyűlés esetén két ponttal növekedik a pontszám. A XV. században a település mellett tartott nádori közgyűlés egy ponttal növeli a számot, de hatnál több pontot nem veszünk figyelembe. ///. Pénzügyigazgatási központ. 1. Filiális kamara, vagy harmincadhivatal. 2. Főharmincad, vagy kamara, ill. két filiális intézmény. 3. Egy fő- és egy filiális kamara (harmincad), vagy három filiális intézmény. 4. Két fő-, vagy egy fő és két filiális intézmény. 6. Kincstartóság vagy kamaraispánság, amelyen kívül akár egy fő-, akár egy filiális kamara (harmincad) működik. IV. Egyházi igazgatás. 1. Exempt plébánia. 2. Tizedkörzet. 3. Exempt, vagy főesperesi joghatóságú prépostság. 4. Püspökség. 5. Érsekség. 6. Prímási székhely. V. Egyházi intézmények. 1. Koldulórendek és ispotályok kivételével valamennyi monostor (kolostor) és társaskáptalan. 2. Két, vagy több ilyen intézmény, ill. egy koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 3. Egy koldulórendi kolostor, vagy ispotály és bármely más kolostor vagy társaskáptalan, ill. két koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 4. Két koldulórendi kolostor, vagy ispotály és mellettük bármely más kolostor vagy társaskáptalan, ill. három koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 5. Három koldulórendi kolostor, vagy ispotály és egyéb kolostor, vagy társaskáptalan, ill. négy koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 6. Négy koldulórendi kolostor, vagy ispotály, valamint bármely más kolostor, vagy káptalan, ill. négynél több koldulórendi kolostor és ispotály. VI. A településről 1440-től 1514-ig valamely külföldi (Bécs vagy Krakkó) egyetemre beiratkozottak száma. 1. 5-10. 2. 11-20. 3. 21-30. 4. 31-60. 5. 61-90. 6. 91. feletti beiratkozok száma. VII. Kézműves, vagy kereskedőcéhek száma. 1. Egyetlen. 2. Kettő-három. 3. Négy-öt. 4. Hat-hét. 5. Nyolc-kilenc. 6. Tíz és a felett. VIII. Úthálózati csomópont. Hány központi hely érhető el a településről úgy, hogy másikat nem érinti. Amennyiben a központi hely árumegállító-joggal rendelkezik, a pontszám kettővel növekszik, de nem lehet hat pontnál több. 1. Egy-két, 2. Háromnégy, 3. Öt-hat, 4. Hét-nyolc, 5. Kilenc-tíz, 6. Tizenegy feletti központi hely érhető el anélkül, hogy egy másikat érintené. IX. Vásártartás. Mivel nem egyszer több hetipiacot és/vagy sokadalmat tartottak ugyanazon településen, minden hetipiacnap egy, sokadalom pedig két pontot kap, ezeket centralitási pontokra így számítjuk át: 1. Egy. 2. Kettő. 3. Három-négy. 4. Ötnyolc. 5. Kilenc-tizenegy. 6. Tizenkét vásárpont felett. X. A település jogi helyzete. 1. A települést egyetlen adat nevezi oppidumnak 1490 előtt. 2. A település csak 1490 után fordul elő oppidumként, függetlenül attól, hogy egyszer, vagy többször. 3. Többször van rá oppidum adat, amelyekből legalább egy 1490. előtti. Akkor is három pontot kap, ha olykor possessioként (birtok, azaz falu) fordul elő. 4. Földesúri civitas, amelyet mindig, vagy túlnyomóan így neveznek. (Nem vesszük figyelembe a korai civitas-adatokat, ha a település később oppidumként fordul