Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
3. Szeged
ezt az évi vásárt „barum vásárnak" nevezi, azaz a szegedi állatvásárról van szó. 100 Mivel Lathran utcának, helyesen Latorján térnek a Vár és a Palánk közti szabad térséget nevezték a tiszai rév kikötőjénél, ez az adat azt jelenti, hogy ezen a gazdaságilag oly fontos területen is település keletkezett piactérrel. 101 A Palánkot nem övezték fallal. A nevét adó palánkot ugyan egyesek Zsigmond-korinak tartják, 102 de ez nem igazolható. A törökkorig valószínűleg csak árok övezte a várost, a város árkára maradt is fenn adat. 103 A harmadik várossejt központja kb. 500 m-re esett a Vártól északra. Ez a Felszegednek, Felsőszigetnek (ez is mutatja, hogy a szigeteken épült a város), később Felsővárosnak nevezett település egy nagyobb és több kisebb szigeten alakult ki, plébániatemplomát Szt. Györgyről nevezték. Egy XVII. század végi alaprajz kéthajósnak ábrázolja, de formája alapján (a déli hajó hosszabb, mint az északi) eredetileg nyilván háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom lehetett. Romjaira a XIX. században iskola épült, amelyet 1905-ben elbontottak. 104 Közelében állt a mocsár szélén az 1318ban alapított Szt. Miklósról elnevezett domonkos kolostor. 105 Ez az egyesek szerint a tatárjárás idején (1241) elpusztult 1225-ben említett Szt. Miklósról nevezett bencés apátság helyén épült, a bencés monostor azonban az újabb kutatás szerint nem Szegeden állott, így a domonkosok létesíthették először a Szt. Miklós templomot. 106 Az újkori térképek alapján úgy tűnik, hogy a két templom között a városon keresztülhaladó legfontosabb észak-déli irányú út hosszúkás négyszög formában kiszélesedett, 107 de ha a tér formája esetleg nem is menne vissza a középkorra, a felszegedi piacteret akkor is csak itt kereshetnénk. Ide kell ugyanis helyeznünk az 1327-30 tájt említett „superior fórum"-ot 108 annak ellenére, hogy a Felsősziget hetivásár-engedélye (csütörtökre) csak 1431-ből származik. Az engedély Szeged városa Felsősziget nevű helyének (locus) szól, 109 amiből arra következtethetünk, hogy a városhoz tartozott ugyan de ezen belül valamiféle különállással rendelkezett. Érdekes, hogy a Palánk és a felszegedi templomok mindhárma a keleti egyházban különösen kedvelt patrociniumot viselt. 110 A negyedik várossejt délre esik a vártól. Központja a Vártól kb. 1,5 km, a Demeter templomtól 1 km-re esik. Alszeged, a későbbi Alsóváros egy 1422-es adat szerint 100 REIZNER, 1900. IV. 89-90. 101 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 29. Ő azonban épp az 1499-es vásárengedély miatt azt hiszi, hogy a Palánknak addig nem volt piaca. 102 Uo. 29. 103 KUBINYI, 1980. 431. 104 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 71-79. — ENTZ, é. n. 13. a várban talált románkori kőemlékeket ehhez a templomhoz kapcsolja. 105 BÁLINT, 1975. 22-25. 106 JUHÁSZ KÁLMÁN: Ein unbekanntes Benediktinerstift in der Stadt Szeged. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichsche Geschichtsforschung 69. 1961. 359-362. — BÁLINT, 1970. 203-205. BÁLINT, 1975. 7-9. — Velük szemben ld. PETROVICS ISTVÁN: Volt-e Szegeden bencés apátság. In: AcUn. Tom. LXXI. 1981. 37-42. 107 XVIII. századi térkép alapján: Cs. SEBESTYÉN, 1938. 71. 108 Ld. 99. j. 109 REIZNER, 1900. IV. 31. Vagy csak a királyi engedély származik 1431-ből, vagy pedig korábban más napokon (is) volt piac. 110 Erre a korábbi irodalom részletesen rámutatott. Vö. KUBINYI, 1980. 427. Ebben a kötetben: 171172.
