Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
3. Szeged
3. SZEGED. Az Alföld-széli Eger és Váccal szemben Szeged tipikusan alföldi város. Abban is különbözik a másik kettőtől, hogy nem volt püspöki székhely. Szabad királyi városi jogait a középkor végén megerősítette a király, és ekkor az ország öt-hat legnépesebb, de egyben leggazdagabb városai közé tartozott. A többi magyarországi várostól eltérően sohasem volt jelentősebb külföldi (latinus vagy német) lakossága: színmagyar város volt. Már az Árpád-korban kimutatható gazdasági jelentőségéhez földrajzi helyzete segítette hozzá. Az Erdélyből folyó Maros a közelében ömlik az észak-déli irányú Tiszába. Az erdélyi sót már igen korán a Maroson hajózták le Szegedig és az itteni királyi sóraktárból osztották el, és juttatták el egészen Zágrábig. A korai magyar-bizánci érintkezésekben is jelentős szerepet játszott, hiszen az egyik fontos kereskedelmi út Szegeden keresztül haladt a Tisza völgyén Bizánc irányába. A középkor végén a magyar szarvasmarhaexport egyik gyűjtőközpontja, a szegedi kereskedők Szlavónián át hajtották a csordákat Belső-Ausztria, ill. Észak-Olaszország felé. 84 Szeged várára biztos adat csak 1321-ből van. Kőből és téglából épült falai is csak 1241 után készülhettek, bár ennek elődjeként palánkvárat tételeznek fel. Feltűnő a vár hazai viszonylatban nagy alapterülete (több, mint 5 ha). 85 Ez nagyobb a püspökváraknál (ld. Vác) és a korai ún. ispánsági várak többségénél is. 86 A XIII. század utáni várak általában még kisebbek. Ezért úgy véljük, hogy azoknak van igazuk, akik a későbbi szegedi vár falai helyén a tatárjárás előtt sáncot tételeznek fel. A nagy kiterjedést indokolhatta a királyi sóraktár is, de valószínű, hogy a vár nagyobb népesség lakóhelyéül is szolgált. 87 Múlt századi lebontása idején nagyszámú kvalitásos román kőfaragvány került elő, és ez felveti a kérdést, hogy állott-e templom a tatárjárás előtt a várban. Van, aki ezt a lehetőséget elveti, 88 míg a szegedi templomok monográfusa ezt elfogadja. 89 Tekintve, hogy Szeged főesperességi székhely volt, ezeket pedig az Árpád-kor kezdetén váraknál létesítették, lehetséges, hogy a várban állott a főesperességi templom. 90 Később egy gótikus stílusú templomról tudunk a várban, amelynek romjai még a XVIII. században is megvoltak, azóta azonban nyomtalanul eltűntek. Hogy ezt a tatárjáráskor elpusztult régi templom helyére építették, ezt csak feltételezni tudjuk. A középkorvégi templom Szt. Erzsébet tiszteletére volt szentelve, és minden bizonnyal ez volt az első ferences kolostor temploma. 91 84 KUBINYI, 1980. 423-438. Ebben a kötetben: 169-179. 85 Cs. SEBESTYÉN, 1928. 3-5. — GYÖRFFY, 1963 . 902. — ENTZ, é. n. 11. — KUBINYI, 1980. 425. — A várak alapterületére ld. CSORBA, 1976. 363. 86 Az alföld határán fekvők alapterülete 1,2-3,9 ha közt váltakozott. NovÁKl GYULA: Die topographischen Eigentümlichkeiten der ungarischen Burgen im 10-11. Jahrhundert am nördlichen Randgebiet der grossen Tiefebene. In: AcAr 28. 1976. 362. — A dunántúli ispáni várak közül Győr (egyben püspöki székhely is) 3, Mosón 4,5 ha területű volt, egyedül a határszéli Sopron nagyobb (9,5 ha), ez azonban a későbbi várossal vált azonossá. Tomka Péter: Erforschung der Gespanschaftsburgen im Komitat Győr-Sopron. In: AcAr 28. 1976. 392., 399., 403. 87 KUBINYI, 1980. 426. 88 ENTZ, é. n. 7-11. 89 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 7-14. — Vö. még KOZÁK, (1966-67) 149. 90 KUBINYI, 1980. 426., BÁLINT, 1970. 206-207. a főesperességi templomot a Szent Demeter egyházzal azonosítja. 91 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 17-26., BÁLINT, 1975. 25-27. Amennyiben ez a régi hagyományra viszszamenő nézet igaz, ez azt erősíti meg, hogy a ferencesek egy korábbi templomot kaptak meg. Teljesen szokatlan lenne különben, hogy koldulórendi szerzetesek egy várban telepedjenek meg akkor, amikor nagy kiterjedésű külvárosok voltak Szegeden.
