Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Az úrbérrendezés a Bánságban

A jobbágyság úrbéri terhei pénzben (forint, krajcár) Község úrbéri föld extra sesessio malom füstpénz összesen Brostyán 603,19 156,55 2,45 312 1080,44 Csorda 290,24 0,55 1,30 85 377,49 Csukics 411,05 163,17 1/2 1,15 117 787,14 1/2 Greon 265,16 55,56 2/8 136 459,27 Hayerdorf 221,12 61,63 0,45 77 369,3 4/8 Jám 637,37 19,20 1,30 • 191 921,17 Kistikvány 593,15 73,9 3/8 12,30 225 857,39 3/8 Komoristye 452,21 223,32 1/8 300 991,8 1/8 Németlugos 246,11 11,40 0,30 219 742,31 Románlugos 2964,12 1624 45 1017 6180,02 Mercsina 550,50 104,22 2/8 0,30 236 892,6 4/8 Mirkovácz 398,30 69,11 0,15 126 596,6 2/8 Nikolincz 174,30 130,24 4 236 609,17 2/8 Rekitova 263,30 125,26 2 180 571,31 Óruszolcz 117,42 30,0 7/8 38 187,32 7/8 Szászka 129,44 5,18 7/8 0,45 131 283,32 7/8 Újruszolcz 117,25 11,52 4/8 1 58 258,42 1/8 Vecseháza 101,45 3,5 73 177,50 Vrany 411,24 120,50 1/8 2 242 779,54 1/8 Vranyucz 751,25 49,47 2,15 200 1006,15 7/8 Zsurzsova 180,56 47,4 5,30 167 407,13 A végösszeg úgy jön ki, hogy beleszámítjuk a nem paraszti házak, kézművesek és kereskedők utáni adót is, ami a következő: házadó: Brostyán 1,15 ft, Csukicsnál 0,45 ft, Komoristyén 11,15 ft, Németlugoson 31,30 ft, Románlugoson 145 ft, Mercsinán 30 krajcár, Mirkováczon 10 krajcár Nikolinczon 19,10 ft, Rekittován 15 krajcár, Óruszolczon 45 krajcár, Újruszolczon 2,25 ft, Szászkán 6,45 ft, Kistikványon 1,45 ft, Vranyon 1 ft, Vranuczon 45 krajcár. Kézművesek adója: Csukicson 2 ft, Jámon 24 ft, Komoristyén 2 ft, Németlugoson 154,20 ft, Románlugoson 152,40 ft, Mirkováczon 2 ft, Nikolinczon 36,20 ft, Újruszolczon 2 ft, Szászkán 10 ft, Kistikványon 2 ft, Vecseházán 2 ft, Vranyon 40 krajcár, Vranyuczon 2 ft, és Zurszován 4 ft. Kereskedők adója Hayerdorfon 2 ft, Jámon 2 ft, Németlugoson 25 ft, Románlugoson 232 ft, Újruszolczon 6 ft.

7 Ezek a számadatok megerősítik korábbi állításunkat, miszerint a bánsági paraszt általában úrbéri terheit pénzben váltja meg. Egyetlen úrbéri tabellában nem szerepel sem a dézsma sem a kisdézsma s a robotra vonatkozóan sincsenek adatok. Másfelől az is világos, hogy az úrbéri földeken kívül irtásból, szőlőből, gyümölcsösből a parasztnak más jövedelmi forrásai is voltak. 7 O. L. C. 59. úrbéri tabellák, Krassó megye.