Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) A kamarai közigazgatás során egyre inkább kiderült, hogy az nehézkes és költséges. 1769-ben Kempelen Farkas udvari kamarai tanácsos a Bánság politikai és kamarai berendezésére nézve javaslattal fordult a királynő elé, hogy a Temesi bánság csatoltassék vissza a magyar királysághoz. Evégett létrejött a „Temesvári országos adminisztrátio" és udvari bizottság érkezett a Bánságba. Kempelen és von Clary a Landds-Adminisztratio elnöke megismételte a javaslatot.

1 Évek teltek el mikor végre 1777. november 9-én Albert herceg javaslatára Eukerlay Ferenc magyar udvari kancellár, gróf Kollowrath udvari kancelláriai elnök és gróf Khevenmüller udvari főszámvevőszéki elnök kész javaslatukat bemutatták a királynőnek. 1778. május 31-én gróf Niczky Kristóf, gróf Zichy Ferenc, Vörös Antal és Trejnik Ádám udvari titkár társaságában Temesvárra érkezett s végül is Niczky javaslatára, 1779-ben elhatározták három új vármegye létesítését a Bánságban, mégpedig Temes megyét Temesvár, Torontál megyét Nagybecskerek és Krassó-Szörény megyét Lúgos székhellyel. Az új megyék északon a Marosig terjedtek, délen azonban megmaradt külön, Bécs irányítása alatt a katonai határőrvidék egészen 1872-ig. 1779 júniusában Temesvárt, júliusban pedig Nagybecskereken sor került az új megyeszervezet ünnepélyes megnyitására.

2 A katonai határőrvidék keretében maradtak a következő helységek, ahol az úrbérrendezést sem hajtották végre, s kimaradtak az 1828-as általános összeírásból is. Ezek a helységek Krassó-Szörény megyében: Alibej, Almafa, Almásróna, Alsólupkó, Alsópozsgás, Alsóróna, Bánya, Belobreszka (Fejérdomb), Berzászka, Bisztranyires, Bogoltény, Bokos, Bolvás, Bolvásvölgy, Borlova, Borzény, Bökény, Cseherdős (Surnica), Csernabessenyő, Csernahéviz, Csiklény, Csuta, Dalbosfalva, Dálcs, Divics, Domásnya, Dunaorbágy, Dunaszentilona, Dunatölgyes, Ekés (Plugova), Erzsébetfalva, Felsőlupkó, Felsőpozsgás, Gerbocz, Gyulatelep, Herkulesfürdő, Illópatak, Istvánfalva, Karánberek (Lidenfeld), Karánsebes, Kiskárolyfalva, Kiskirálymező, Korcsona, Komornok, Körpe, Körtvélypatak, Lászlóvára, Mái, Márga, Máriahavas, Mátyásmező, Mühlenbach, Mocsáros, Nándorhegy, Naszádos, Néraranyos, Nérahalmos, Néramező, Néramogyorós, Néranádas, Nérasolymos, Óasszonyrét, Óborlovény, Ómoldova, Orsova, Ósopot, Ószagyva, Örményes, Perebő, Pétnek, Petresfalu, Pogányospatak, Porhó, Prestyén, Putna, Radonya, Ruszka, Ruszkató, Sanovics, Schnerelsruhe, Schöntal, Sebesmező, Sebesrom, Sebestorony, Siska, Somfa, Somosrév, Suchental, Szenesfalu, Szervesd, Szlagna, Szvinyica, Szörénybuzás, Szörénykanizsa, Szörényordas, Temesfő, 1 HELTAI H. ISTVÁN: Az első királyi komisszárius a Temesi bánságban. Századok, 1913. 791-796. 2 Borovszky, Temes 362.