Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A kamarai birtokok eladása és a magánuradalmak kialakulása

1799- ben már több vásárlásra került sor. Torontálban ekkor veszi meg Gerliczy Ferenc kamarai gróf Deszket és Klárafalvát 77 628 forintért, Temesben pedig Vukovics Sebő Berekszót 130 487 forint 33 krajcárért. Ugyancsak Temes megyében Osztoics Pál és György megszerzik Nagysemlakot 46 336 forint 26 1/8 krajcárért és Kissemlakot 10 696 forint 32 1/2 krajcárért. Valamivel több eladásra került sor Krassó megyében, ahol Gelley Mihály Bács me­gyei fizikus megveszi Kiskossót 25 929 forint 59 krajcárért, Piacsek Mihály Herendestet 25 929 forint 52 krajcárért és Ollóságot 23 855 forint 18 krajcárért, Nemes Zsigmond Barrafalvát 25 315 forint 29 krajcárért, Dobrosdot 11 276 forint 23 krajcárért és Rad­manóczot 14 562 forintért. Br. Bruckental Móricz Ebendorfot vette meg 24 053 fo­rintért, továbbá Szilváshelyet 27 563 forint 51 krajcárért, D'Ellevaux Fülöp kamarai ta­nácsos Bégaspattát szerezte meg 9143 forint áron, Haszlinger András varasdi és szerémi ülnök pedig Szárazányt 11 481 forint 26 krajcárért. Végül Kiss András polgár Szuboti­cáért fizetett ki 20 809 forint 36 krajcárt. 1800- ban Torontálban a zágrábi püspökség és káptalan megszerzi későbbi nagy uradalmának magját, Kécsát és Klárit. Áldássy Ignác Szanádért 90 000 forintot, Jettim József pedig Tiszaszentmiklósért 117 626 forint 56 krajcárt tett le az asztalra. Macedó­nia ekkor került Joanovics Vidák Tamás kapitány kezébe 64 795 forint 9 krajcár áron. Temes megyében a gyergyószentmiklósi örmény Kapdebó testvérek Baracházát vet­ték meg 23 601 forintért. A Kapdebók később Arad megyében is vásároltak birtokot a kamarától, mégpedig Talpast, ahol modern sertéstenyészetet létesítettek. A Lukács test­vérek, akik korábban Arad és Temes megyében pusztabérleteken gazdálkodtak, három falut szereztek meg, mégpedig Vizmát 23 601 forintért, Bresztováczot 34 450 forintért és Krivobarát 14 264 forintért. Arisi Pál és Károly mint rizsültetvényesek tettek szert tőkére és megvették Topolyát 9723 forintért. Krassó megyében 8 falu került magánkézbe, mégpedig Krassóviszág, melyért Mi­lánkovics Balázs újvidéki polgár 49 856 forint 37 krajcárt tett le, Valeapáj, mely Atana­szevics Jertim tulajdonába került 33 870 forint 54 krajcár áron, Dullót és Pogányosvöl­gyet Joanovics Pál temesvári polgár vásárolta meg 37 151 forint 37 krajcárért. Paliku­tya János szegedi polgár két Krassó megyei falut szerzett meg: Furlokot 49 010 forint 30 krajcárért és Dezestet 19 889 forint 56 krajcárért. Frummer József és Bikács József közösen vették meg Zsuppát 12 862 forint 20 krajcárért s végül Mihalovics Szuplánszky Márk megvette Ökörpatakot (Valea Boului) 27 909 forintért. A birtokeladások 1800 után is folytatódtak, bár kisebb ütemben. 1801-ben Temes megyében két eladás történt, mégpedig Kiss Pál és Mihály megvették Blazsovát 20 314 forint 48 krajcárért, továbbá Androvics Mihály semlényi polgár Petrovaszelot szerezte meg 36 835 forint 50 krajcárért. Torontálban mindössze Bocsár kelt el 73 635 forint 40 krajcárért, Hertendi József vette meg, valamint Szanád, mely 90 000 forintért lett Alvinczy Ignác birtoka. Krassóban most is nagyobb sikerrel folytak a kamara birtokeladásai. 1801-ben vette meg D'Ellevaux Fülöp Bégalaposnokot 11 260 forint 55 krajcárért, Petrovics Tódor és Mihály Rúzst 23 460 forint 40 krajcárért, majd pedig Mutnokszabadjáért 23 459 forint

Next

/
Thumbnails
Contents