Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Ipar és kereskedelem

rastruktúrának megfelelően a kézművesség gyarapszik. Az 1828-as összeírás tehát csak egy pillanatnyi helyzetet rögzített, s azt sem pontosan. Nyilvánvaló az is, hogy az egyes céhekbe nemcsak a céhközpont mesterei voltak tagok, hanem esetenként a közeli falvak mesteremberei is. A XVIII. század első felében a kereskedelmet főleg görög, örmény és illír kereskedők uralták. Sorra alakították meg a keleti (görögkeleti) társaságaikat, Temesvárt már 1723-ban,

37 majd a későbbiekben Versecen, Pancsován, Nagybecskereken is. A XVIII. század második felében először a zsidók, különösen II. József uralkodása alatt és után, később németek, szerbek és magyarok is jelentősebben kapcsolódtak be a kereskedelembe, különösen az állat- és termény kereskedés terén. A XIX. század első évtizedeiben ezek kalmárcéheket alapítottak s ezek magukba szippantották a korábbi kereskedelmi társaságok tagjait is, mint például Aradon, ahová a Temes megyei újaradi kereskedők is tartoztak.

38 A kereskedők száma természetesen a városokban volt számottevőbb: Temesvárt 184, Nagybecskereken 115, Nagykikindán 47, Lúgoson 46, Versecen 64 (más adatok szerint 231), Törökbecsén 47 (más adatok szerint 91), Nagyszentmiklóson 30, Lippán 36, Oravicán 24, továbbá Franyován 14, Csákován 51, Újpécsen 13, Újaradon 17, Ráczittebén 15, Ráczmódoson 11, Zsombolyán 16. A kereskedők is megoszlottak: állat- és terménykereskedők, textil-, bőr- és fakereskedők, vásárosok és házalók. Szakosodás szerint például Versecen 46 textil, 2 vas, 4 élelem, 6 termény, 12 állat, 10 bőr, 46 vegyeskereskedést folytatott, Törökbecsén 3 textil, 2 fa, 1 vas, 3 élelem, 76 termény, 2 állat és 4 egyéb áruval kereskedett. Nagybecskereken 9 textil, 2 vas, 6 fa, 14 élelem, 28 termény, 3 állat, 3 bőrkereskedelmet űzött, a többi vegyes vásározó. Csákován 14 textil, 2 vas, 1 fa, 2 élelem, 1 termény, 6 vegyeskereskedő volt. Zsombolyán 5 textil, 4 vas, 2 állatkereskedő, a többi vásáros. Egyes kereskedők alkalmazottakat is tartottak, Csákován például 48 segédet.

39 A kereskedelem fő területe a nagy vásár. Híres vásárközpontok voltak Temesvár, Versecz és Lúgos. Törökbecse gabonavásárairól volt neves, ahol néha naponta 50 000 pozsonyi mérő búzát is eladtak.

40 Csákóvá állatvásárairól, Lippa fakereskedéséről, Nagybecskerek állat- és terménypiacáról, Versecz külön borkereskedéséről volt híres. De nagy mezőgazdasági árufelhozataláról voltak nevesek Facset, Nagy szentmiklós, Csóka, Csanád, Perjámos, Szanád vásárai is.

41 Jellemző, hogy az országos vásárokra felhajtott állatok 42 százaléka Temes, Torontál és Arad megyékre összpontosult.

42 Ugyancsak ezekben a megyékben volt fejlett a gyapjú, faggyú- és bőrkereskedelem. Nem véletlen, hiszen a szarvasmarha, juh és sertésállomány, mint láttuk ezekben a megyékben volt a legnagyobb. 37 K.: A temesvári Kereskedelmi társaság alapítólevele 1723. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1897. 446-473. 38 KOVÁCHGÉZA: Kalmárcéhek Aradon VII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1991. 39 Bácskai — Nagy i. m. 242-243. 40 Ibidem, 221-225., I. 3. Nagy vásárok a Bánságban a XVIII. század második felében. TRE, 1902. 41 Gazdálkodás a Bánságban. Magyar Gazda, 1842. 1577-1600. 42 GALGÓCZY KÁROLY: Magyarország, a szerb vajdaság s a temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest, 1855. 142.