Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Ipar és kereskedelem

Krassó-Szörény megye: görögkeleti 172 300 római katolikus 15 800 evangélikus 50 református 30 izraelita 100 Temes megye: görögkeleti 195 500 római katolikus 49 350 evangélikus 1950 református 1 320 izraelita 580 Torontál megye: görögkeleti 140 920 római katolikus 65 560 evangélikus 1 860 református 1 100 izraelita 450 IPAR ÉS KERESKEDELEM 1848 előtt a Bánságban tulajdonképpeni gyáriparról, az egyetlen resicai nagyolvasztótól eltekintve nem beszélhetünk. A kamara mindenekelőtt a bányaipartól várt jelentősebb eredményeket. Ezért szorgalmazta Mercy már kezdetektől fogva a bányászok betelepítését és a Krassó megyei bányák beindítását. A bányák az oraviczai főbányahivatalnak voltak alárendelve. Kezdetben a réz-, ón- és ezüstbányászatot indították meg, a vasérc kitermelésére és feldolgozására csak később került sor. Ignaz von Bora bányaügyi udvari kamarás levelei szerint 1770-ben rézbányák működtek Szászkabányán, Oravicán, Újmoldován és Dognácskán. Egyedül a szászkai bánya évi 3400 mázsa rezet termelt, amit főleg Dognácskán és Oraviczán dolgoztak fel.

26 30 évvel korábban még csak évi 5000 mázsa rézről szólnak a jelentések, amelyből a kamara mintegy 60 000 forint évi hasznot húzott. 1771-től kezdve ezek a rézbányák nagyrészt magántársulatok kezelésében működtek, mintegy 47 társulat 66 tárnát működtetett.

27 A XIX. század elején rézbányák és rézfeldolgozó üzemek működtek Oraviczán, Újmoldován, Gladnán, Dognácskán és Szászkabányán. Az évi réztermelést Magda Pál 9860 mázsára becsüli. Ugyancsak ő említi a dognácskai, gladnai és szászkabányai ónbányákat, melynek termelése elérte az 26 IGNATZ VON BORN: Briefe über Mineralogische Gegenstánde auf seiner Reise durch das Temeswarer Bánat. Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Ungarn... Frankfurt und Leipzig, 1776. 33., 56. 27 D. Nagy Júlia i. m. 262-275.