Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A BÁNSÁGI TÖRTÉNETÍRÁS

művészettörténet felé vonzódott, e téren alkotott nagyot. 1875-től, mint Temesvár város főispánja arra törekedett, hogy létrehozza a Bánság korszerű művelődési intézményeit. Megszervezi a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulatot.

23 A Társulat a vidék régészeit és történészeit fogta össze az 1916-ig megjelenő füzetben sok tucat értékes regesztát, helytörténeti közleményt tett közzé. A folyóirat hasábjain közlő történészek közül Böhm Lénárd, Baróti Lajos, Lendvai Miklós, Milleker Bódog, Márki Sándor, Ortvay Tivadar, Miletz János, Oltványi Pál, Pontelly István, Prayer Jakab, Szentkláray Jenő, Remellay Gusztáv, Turchányi Tivadar, Berkeszi István nevei a megemlíthetőek. A XIX. század vége és a XX. század eleje a délmagyarországi magyar történetírás fénykora. Pesty hatalmas monográfiái mellett Szentkláray Jenő tevékenységét kell méltatnunk. Az ő érdeme, hogy a rendelkezésére álló anyag alapján elsőként foglalta rendszerbe a bánsági betelepítések történetét. Fő műveiben a „Százév"-ben

24 közli a török kiűzése után készült első összeírást, majd megírja a kamarai igazgatás első szakaszának történetét,

25 melyben viszonylag hiteles képet nyújt a bánsági betelepítések első korszakáról. Hitelességét bizonyítja, hogy a román történetírás is előszeretettel lapozza Szentkláray műveit. De megírta a Temesvár történetét

26 s kutatta a szerb monostorok történetét is,

27 egyéb tanulmányaiban pedig foglalkozott a vidék nemzetiségi viszonyaival is.

28 A XVIII. századi Bánsági oklevélanyag kutatásában jeleskedett Baróti Lajos. Adattára

29 ma annál is érdekesebb, mert az általa közölt regeszták eredeti oklevelei ma már jóformán sehol sem lelhetők fel. Hasznos adatokat tartalmaz a bánsági betelepítések első korszakából hozott adattára is, mely kiegészíti Griselini és Szentkláray adatait.

30 Lendvai Miklós három kötetben adta ki Temes vármegye nemesi családjairól készült névtárát.

31 Sok jó adatot találunk benne a kamarai birtokok eladására és az új vármegyei nemesség kialakulására vonatkozóan, bár az újabb kutatások nyomán számos adata ma már revízióra szorul. Nagyszabású többkötetes munkában foglalta össze Temes vármegye és Temesvár város történeté Ortvay Tivadar, főleg az ókori és középkori részt.

32 A források megjelölésének hiánya miatt Borovszky Samu két megyei monográfiája inkább összegező jellegű, de az egyes városokra és falvakra vonatkozó adatai jó útmutatóként szolgálnak a mai kutatók számára is.

33 23 Ibidem. 24 Szentkláray: Százév.... 25 Szentkláray; Mercy Claudius.... 26 SZENTKLÁRAY JENŐ: Temesvár szabad királyi város története a város keltezésétől 1850-ig. Temesvár, é. n. 27 SZENTKLÁRAY JENŐ: A szerb monostoregyházak történeti emlékei Délmagyarországon. Budapest, 1908. 28 SZENTKLÁRAY JENŐ: A délmagyarországi németek (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben). 1357-1848. I-n. Budapest, 1913., Az oláhok költöztetése Délmagyarországon a múlt században. Budapest, 1891., Társadalmi és műveltségi állapotok Torontálban a múlt században. Hazánk, VIII. 1-27. stb. 29 Baróti Lajos: Adattár.... 30 BARÓTI Lajos: A bánsági legrégibb német település története. Temesvár, 1852. 31 LENDVAI MIKLÓS: Temes vármegye nemesi családai... 32 ORTVAY TIVADAR: Temes vármegye és Temesvár város története I-IV. Pozsony, 1896-1915. 33 Borovszky Samu: Temes megye..., Torontál megye...