Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A BÁNSÁGI TÖRTÉNETÍRÁS

Bármilyen meseszerű is Stoica krónikája, de az egyetlen korai ilyen jellegű románnyelvű írás. Érthető, hogy a román historiográfia mindmáig felkapta, s rengeteget foglalkozott vele.

10 Teljes kritikai kiadásban Temesvárt 1981-ben jelent meg Damaschin Mioc előszavával.

11 A XVIII. század végéről még egy német leírásról tudunk a Bánságra vonatkozóan, mely inkább egy általános jellegű leírás.

12 A XIX. század folyamán németnyelvű összefoglaló munkák több ízben is foglalkoztak e területtel. 1854-ben Chwnitz Julián ad ki egy kézikönyvet, melyben a mind a Temesi Bánság, mind a szerb vajdaság és a katonai határőrvidék történelmi, statisztikai és gazdasági életre vonatkozóan sok hasznos adatot közöl.

13 Az első összefoglaló monográfiát 1867-ben Böhm Lénárt tette közzé németül és magyarul is.

14 Ezt követte 1879-ben Schwicker monográfiája,

15 majd 1891-ben T. Lotz leírása a Temes-Bega völgyéről.

16 Értékes és sok hasznosítható adatot nyújt Temesvárról J. N. Prayer

17

, aki egyébként számos kisebb írással is hozzájárult e vidék múltjának megismeréséhez. A magyar históriát a XIX. század első felében nem foglalkoztatta a Bánság. 1844ben jelent meg az első, inkább statisztikai jellegű írás Deutsch József tollából.

18 Az áttörést Pesty Frigyes feltűnése jelentette. Vele kezdődik a rendkívül termékeny délmagyarországi pozitivista magyar történetírás klasszikus kora. Pesty Frigyes 1822. március 3-án született Temesvárt. Iskoláit szülővárosában és Szegeden végezte. Irodai alkalmazott lett a temesvári hadparancsnokságon. Ebből az időből való népköltési gyűjtése, melyet megküldött Erdélyi Jánosnak s melynek kézirata a MTA kézirattárában található.

19 Részt vett a szabadságharcban, majd külföldi bujdosás után 1850-ben a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara titkára lett. Élénk publicisztikai 10 APREOTESE CÉZÁR: L'activité du chroniquer humaniste de Bánat Nicolae Stoica de Hateg, a l'époque des lumiéres dans le domaine de l'enseignement et de la pedagogic. Noesis, 1975/III. 199-205. — BÁNESCU MAPJUS: Cronicarul Nicolae Stoica de Ha{eg in tradida bánájeaná. Mitropolia Banatului, Timisoara, XXVI. 1967., 1-3. 161-165. — BOIZ TRÁPCEA LILIÁNA: Consideratii de ordin literar $i lingvistic asupra „Cronica Banatului" a lui Nicolae Stoica de Hateg, Mitropolia Banatului, XXV/1975. 3-6. sz. 232-239. — DAMASCHIN MlOC: Istoria Banatului iugoslav in cronicile lui N. Stoica de Hateg, Actele Simpozionului dedicat relatiilor románo-sárbe, Pancevo, 1971. 199-209., Elemente de etnografie si folclor la cronicarul N. Stoica de Hateg, Revista de Etnografie, Bucuresti, 18/1973. 4. sz. 299-309. — MIOC D. — AMBRUSTER A. — FENESAN C. — JÁEGERH.: Autobiografia lui Nicolae Stoica de Hateg. Mitropolia Banatului, XXIV/1974. 7-9. sz. 387-294. stb. 11 NICOLAE STOICA DE HATEG: Cronica Banatului. Studiu introductiv, editie, glosar si indice de Damaschin Mioc. Timisoara, 1984. 12 GERHARD C: Beschreibung des Banats... Leipzig, 1789. 13 CHIWNITZ JULIÁN: Handbuch für Auswanderer nach Ungarn, dab. Siebenbürgen, der serbische Woiwodschaft, der Temeswarer Banats, der k. k. Militargrenzen und dem ungarischen Litorale, in Istorisch, geographisch, statisticher, in tipographischer, ökonomischer, industrieller und comerzieller... Bamberg, 1854. 14 BÖHM LÉNÁRT: Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme I-II. Pest, 1867. (németül is). 15 SCHWICKER JÁNOS HENRIK: Geschichte des Temescher Banats. Nagybecskerek, 1861. 16 LOTZ FRIEDRICH: AUS der deutschen Vergangenheit des Temes-Begathals. Temesvár, 1891. 17 PREYER JOHANN NEPOMUK: Monographie der königlischen Freistadt Temesvár. Temeswar, 1853. 18 DEUTSCH JÓZSEF: A bánsági föld s más viszonyainak rövid vázlata statisztikai és biostatisztikai tekintetben. Buda, 1844. 19 Magyarország történeti helynévtára, 33. doboz, gyűjtés, Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms. 19. gyűjtés, Népdalok. 1846. júl. 12. MTA. Kézirattár Ir. 8. r. 206/119., 1847. IX. második küldemény u. o. Ir. 8. r. 206/175., 1848. II. 24. harmadik küldemény, u. o. Ir. 8. r. 206/175. — levele Erdélyi Jánoshoz, u. o. 8. r. 206/119.