Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

V. A LEGFELSŐBB KÖRÖK SZÁNDÉKAITÓL ELTÉRŐ NÉZETEK A KINCSTÁRI DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL

alattvalók jelentkeznének, a velük megkötendő szerződéseket a fentebb vázolt feltételek mellett kössék meg, és az egyes kiállítandó bérleti szerződéseket a Magyar Királyi Udvari Kamarához jóváhagyás végett küldjék be."

209 A bácsi uradalomban a dohánytermesztést — a jelentésből megállapíthatóan — a múltban is szerényebb keretek között művelték, az eredmény azonban mindkét jószágigazgatóság területén a teljes kudarc, ha az saját rezsiben történt, vagy ha kamarai kertészetekben próbálkoztak vele. Ezért sincs talán csodálkozni valónk azon, ha Grosschmid János zombori jószágigazgató nem tanúsított túl nagy érdeklődést a kertészségek telepítése iránt. Különösen nem akkor, ha fiziokrata szemlélete miatt ellene volt a monopolisztikus törekvéseknek. Elgondolása melletti bátor kiállása meglepő egy olyan országban, melyet abszolutisztikus módszerrel vezetnek és egy olyan intézményben, mely felépítésében és vezetésében nagyon is centralista jellegű. Emiatt nincs mit csodálkoznunk mellőztetésen. 1843. február 4-én megjelent a létesítendő kertészetek első alaprendelete, udvari leirat formájában, mely szabályozza a kincstári kertészetek alapításának feltételeit. Többek között ez intézkedik a létrehozott kertészeteknél a dohánytermés felezése és az előlegkérdésről is. Rövidesen a dohánykertészek telepítéséről tanácskozott a bácsi kamarai birtokok vezetősége és itt arról is vitatkoztak, hogy a zöld vagy a száraz dohányt kell-e felezni. A fenti rendelkezés előírja a felezésről, hogy a csomózás és az első erjedés után kell erre sort keríteni. Ezért 1843. május 12-én 3789/P. P. szám alatt kiadtak egy újabb udvari leiratot, melyben bekérik a zombori jószágigazgatónak ez ügyben megküldött eredeti aktáját, a felelősség megállapítása céljából. 1843. március 30-án 2356. szám alatt a kertészekkel Bánátban kötendő szerződést hagyták jóvá. A május 12-i udvari leirat elrendeli: A zombori kamarai jószágigazgató adjon be szakvéleményt arról, hogy a bácsi birtokon milyen változtatásokat lehet tenni a kertészek javára, milyen feltételeket kell biztosítani a bérelt dohányföld után járó fél dohánytermés leadására és a másik felére, az elővásárlási jog biztosítására.

210 Lehet, hogy ez a rendelkezés túlzott precizitásnak tűnik. Lehet az is, hogy a hivatali boszorkányüldözés előszele, hiszen az eddigi három Grosschmid-jelentés kertészetek telepítéséről nem tesz említést. Miért van szükség akkor ilyen szerződésre? Feltűnő a kitüntető és előrelátó gondoskodás. A Bánátban, a temesvári jószágigazgatóság területén megtörtént a kertészetek megszervezése és felállítása; a kertészek megszállták a pusztákat, az überlandokat, felépítették már házaikat, már meg is termelték az első évi dohányt, amikor Grosschmid János zombori jószágigazgató a bácsi kamarai uradalmakban és a tiszai kir. koronái kerület területrészein a dohánytermesztés bevezetésével kapcsolatban 360. elnöki szám alatt 1844. október 8-i keltezéssel jelentést készít a 33 272. számú rendelettel utólag megkövetelt felvilágosításokról és kimutatásokról. Megmarad azon véleménye mellett, hogy az igazgatása alatt álló uradalom egyes egységeiben a földek kis terjedelme, részint talajadottságai és mocsaras fekvésük miatt 209 MOL E 73. 184. cs. 16. k. 5830/4-1843. Bánat. Grosschmid János jelentésére adott válasz a kamarai előadói íveken. 2,0 1843. május 12-én kelt 3789/P. P. számú udvari leirat. MOL E 73. 184. cs. 16. k. 18 420/4-1843. Bánat. (A továbbiakban: U. L. 1843. május 12.)