Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN

kertészeknek feles dohányt kell termeszteniük, s a többi földért kat. holdanként 3 ezüst forintot fognak fizetni, ennélfogva Ambrózy báró azokat elfogadásra javasolja. A kertészetek létesítéséről javaslatot tevő temesvári jószágigazgató, az 1842-ben a kincstár rendelkezésébe jutó Szilas pusztát tudta csak felkeresni és szemrevételezni. Az itt tervezett 200 házhelyes kertészet felállítására tesz csak részletes javaslatot. Megemlíti, hogy ennek a telepnek a készpénzben fizetendő bérleti díja jóval többet tesz ki, mint Szilas eddigi hozama. Ezenkívül a kamarai uradalmat illeti a kertészet 1800 bécsi mázsás fél dohánytermése és még 1800 bécsi mázsára elővételi jog. Megemlíti, hogy Szilast a németszentmihályiak bérelték eddig, de dohányt nem akarnak termeszteni, pedig még most is egy dohánylevél van a címerükben. Ebben a bérleti ciklusban telepített dohánykertészségek hivatalos bélyegzői a viaszpecsétnyomók voltak, melyeknek középső mezőjében kisimított dohánylevél vagy levelek, vagy leveles dohánytő volt. Ez a motívum olyan következetességgel jelenik meg a kamarai kertészségek pecsétnyomóján, szinte kivétel nélkül, hogy bátran feltehető valami irányítás, vagy rendelkezés ebben az ügyben. Ez a motívum a németszentmihályi kertészközséggel kapcsolatban tűnik fel a telepítést végző Ambrózy br.-nak és tény, hogy a kamarai kertészközségek szimbólumukká fogadták. A csatádi kerület jószágigazgatója a legbátrabb kertésztelepítő. Eddig egyik kerület vezetője sem vállalkozott arra, hogy 700 kertésznek helyet találjon. Felettese, a temesi jószágigazgató óvatosabb. Csak a szabad, 4616 holdas Szilas pusztának a benépesítésére tesz javaslatot, bár felsorolja a többit is, melyek rövidesen visszakerülnek a kamara rendelkezésébe. A ménesi kerületben 1843. április 24-én a zitnándi pusztából 500 holdas parcellának jár le a bérleti ideje. Ezt kiegészítve a mellette levő 300 holdas uradalmi réttel 800 holdas részt alakítható ki. Egy-egy házra 16 holdat számolva 50 dohány kertész telepítésére alkalmas. Kertészenként 4 holdon kellene feles termés ellenében dohányt termeszteni. A fennmaradó 12 holdért holdanként és évente 2 ezüst ft 32 kr-t kellene fizetni. Tehát 2193 ezüst ft és 20 kr-ral jövedelmezne többet az uradalomnak ez a 800 holdas rész. Ambrózy br. ennek is a benépesítését javasolja. Ambrózy jószágigazgató befejezésképpen összegzi a dohánykertészekkel kapcsolatos nézeteit. Kiemeli, hogy a dohány földek után a kamarát a saját választása szerinti fele termés illesse meg. Javaslatai alapján teljesen kizártnak tartja, hogy a dohánykertészeknél pénzbeli hátralékok halmozódjanak fel. A kertészek részére megmaradt fél termésre szerződésileg biztosítani kell az elővásárlási jogot. A dohánykertésznek maradó részből a kamarai uradalom a pénzbeli hátralékot saját magának kifizetheti. A jelentés e/ pontjában nemcsak arról kellett beszámolni, hogy hol és mikor lehet bevezetni kertészetek útján a dohánytermesztést, hanem arról is, hogy ezt a tervezett jövedelem biztosítása mellett kell elérni. Ezért is szerepel minden létesítendő kertészet ismertetése mellett annak jövedelmezőségi számítása. Ezekre akarja feltenni a koronát, amikor megnyugtatásul hangsúlyozza Ambrózy br.: „A telepítés az eltervelt jövedelem csökkenése nélkül megvalósítható." Ennek bizonyságául közli az évről évre emelkedő