Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

I. A MAGYAR KAMARA ÉS BIRTOKIGAZGATÁSI SZERVEI

I. A MAGYAR KAMARA ÉS BIRTOKIGAZGATÁSI SZERVEI A magyar kamara a feudalizmus jellegzetes intézménye volt. A polgári forradalom meg is szüntette. Ezért haló poraiból kell felidézni ezt a hosszú múltra visszatekintő királysági intézményt. A kamarai igazgatás a királyi javak és jövedelmek kezelését látta el. Ezért a magyar kamara feladata a királyi és az azzal kapcsolatban lévő állami pénzügyigazgatás, az állam háztartásának intézése volt. Ez az igazgatás hármas jellegű teendőt jelentett: 1. / A gazdálkodás irányítását. 2. / A pénzkezelést. 3. / Az előbbi két munka ellenőrzését. A magyar kamarát Budán 1528-ban állította fel I. Ferdinánd, de a török hódítás miatt a működése lehetetlenné vált, s 1531-ben Pozsonyban újjá kellett szerveznie. A kamara felállításánál I. Ferdinánd az 1526 előtti magyar kincstartóság szervezetét is figyelembe vette, de a kamarai szervezet kiépítése és ügyintézése már birodalmi minta szerint történt. Munkáját a rendszeres írásbeli ügyvitel mellett az igazgatás, a pénzkezelés és a pénzügyi ellenőrzés említett hármas funkciójának kialakulása és ennek folytán a segédhivatalok: iroda, pénztár, számvevőség állandó működése jellemezte. Központi jellege, rendszeres és szabályozott ügyvitele révén az állami igazgatás, a centralizálásra törekvő királyi hatalom új típusú kormányszerve lett. Bár neveként dolgozatunkban végig röviden a magyar kamarát használjuk, meg kell említenünk, hogy 1528-ban a Magyar Királyi Kamara, majd 1748-tól 1848-ban történt megszűnéséig a Magyar Királyi Udvari Kamara volt a hivatalos elnevezése. Székhelye az 1528-as megalakulásakor Buda, majd 1531-től

1 1784 kora őszéig Pozsony és ettől 1848-ig ismét Buda volt.

2 II. József uralkodása alatt, az 1785-1970 közötti időt nem számítva, önálló hivatalként működött. A „kalapos király" a magyar kamarát a Helytartótanáccsal egyesítette, de a magyar kamarával egyesített Helytartótanács kamarai jellegű hatásköre jelentősen eltért az 1785 előtti és az 1790 utáni kamarai hatásköröktől.

3 Hazánknak a Habsburg-birodalomban betöltött szerepkörében a magyar kamara 1740-ig, az akkori Magyarország (Erdély nélkül értendő) kamarai pénzügyigazgatásában nem rendelkezett kizárólagos hatáskörrel. Vele párhuzamosan igen jelentős kamarai 1 NAGY ISTVÁN: A magyar kamara 1686-1848. A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóságés hivataltörténet 3. Akadémiai Kiadó. Bp., 1971. 5-6., 11-12. p. (A továbbiakban: N. I. M. K.) 2 FALLENBÜCHL ZOLTÁN: A magyar kamara tisztségviselői II. Józseftől a polgári forradalomig 178Ö1848. Levéltári Közlemények, Bp., 1972. 328. p. (A továbbiakban: F. Z. M. K.) 3 N. I. M. K. 5., 299. p.