Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN
A felterjesztő jószágigazgató szerződésben kívánja biztosítani, hogy az ürményháziak saját dohányukat addig ne adhassák el, míg a kamarai uradalom a szerződésileg kikötött fele dohánytermést ki nem választotta, és azt a kívánt helyre el nem szállították. A kamarai tisztviselők, mihelyst a dohány bálázásáról értesültek, azonnal végezzék el a felezést. A következő évben 100 numerusra bővített Ürményháza feles dohánytermése 2000 bécsi mázsa, és ugyanennyire lesz elővásárlási joga a kincstárnak. A dentai tiszttartó még a Denta és Detta közötti 289 holdas rizstelepre és egy mellette lévő 295 holdra javasolta a dohánykertészet létesítését, 58 kertésszel és 10 holdas numerussal. Tehát a dentai tiszttartóság területén Ürményháza bővítése és egy 584 holdas terület került csak javaslatba. A Pécskai Kamarai Kerület 11 nagy pusztája, 179 mely ma Békés megyéhez — a XIX. században Aradhoz és Csanádhoz — tartozó terület, a maga 93 000 holdjával egyedülálló volt valamennyi kamarai kerület között, mert földje kitűnő minőségű, és egyetlen zárt tömböt alkotott. Ennek betelepítése az országnak és a kincstárnak egyaránt érdeke lenne, de ezeknek a pusztáknak a bérlete csak 1855-ben jár le, akkor kerül vissza a kincstár szabad rendelkezésébe. Kertésztelepítés és dohánytermesztés érdekében — mint ahogyan a temesi jószágigazgató jelentése megállapítja — ezek a puszták csak akkor vehetők igénybe, ha időközben egyik-másik bérlőjük elhalálozna, vagy bérleti díját nem tudná megfizetni. Egészen más véleményen van Ambrózy br. akkor, amikor a bérlő nemrégen még kertészközség volt. Apáca a 11 nagy pusztának egyike. A felterjesztés idején az apácai kertészközség (ma Csanádapáca) az apácai puszta első és harmadik osztályának megmunkálásból él. A pécskai 11 nagy pusztán az egyetlen kertészség ez, amelyikkel a kincstár haszonbérleti szerződést kötött, de a jelentés idején még nem ratifikálta, ily módon ezt a lehetőséget kihasználva kertészszerződést erőltetett a több mint 20 éve kincstári bérlők számára dohányt termelő falura, s ezzel a már elért önállóságától megfosztotta. Előzőleg Apáca számára lehetővé tették, hogy árverési eljárás nélkül kisholdanként évi 2 ezüst ft-os haszonbér ellenében 14 és fél évre bérbe vehesse az eddig általa használt földeket. A szerződést engedélyezték, aláírták, de még nem ratifikálták. Ambrózy br. szerint: „Ez a szerződéses község csupa dohánykertészből áll, akik a legutóbbi időig mindig dohányt termeltek. A kamarai birtokon a dohánytermelésnek újabb fellendítésére irányuló legfelső szándék mellett indokolt, hogy Apáca községet korábbi főrendeltetéséhez visszavezessék, és ismét dohánytermelő községgé alakítsák át." Javasolja a 15 évre szóló szerződést, a telepesek számát 100-ról 180-ra emeljék, házhelyre 1 hold, legelőnek 2 1/2 hold, szántó 3 nyomásban 12 hold és 5 hold dohányföld juttatását kertészenként. Ezekért holdanként és évente 2 ezüst forint haszonbért fizessenek. 179 A tizenegy nagy puszta: Bodzás, Apáca, Földvár, Meggyes, Bánhegyes, Nagykamarás, Dombiratos, Kupa, Kunágota, Basarága, Szionda kamarai puszták. Említik korábbi tulajdonlása nyomán arad-modenai vagy mutinai pusztáknak is, de szerepel úgy is, mint pécskai puszták.
