Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN
tott összeg alá írta, aláhúzta és hozzáadta. Ekként jött ki a kerek 43 000 bécsi mázsa összes dohánytermés. Ez ugyan messze elmarad a Krause által javasolt 100 000 bécsi mázsától, de Ambrózy báróhoz hasonló megbízatást kapott a zombori jószágigazgató is, sőt a szegedi sóhivatal vezetője, akinek fennhatósága alá tartozott a szőregi uradalom. 157 A kamara a felsorolt igazgatási területeken is tervbe vette a kertészségek felállítását, ha a jelenlegi termeléssel nem biztosítható a szükséges mennyiségű dohány. A kincstári birtokokon termett és a bérlők által termelt dohány mennyiségének az összeadása szimbolikus kifejezésnek is értelmezhető. Előremutat olyan értelemben, hogy a későbbiek során szerződésszegésre hivatkozva a kamara eljárást indít a bérlők ellen saját úriszéki bírósága előtt, hogy a bérleményekből őket kitéve, az általuk létrehozott kertészségeket átvehesse. A táblázat másik szembetűnő adata a Pécskai Tiszttartóság területén lévő úrbéri és bérlő községek dohánytermelése, melyet a pécskai tiszttartó ugyanannyira becsül, mint a bérlőkét. A kettő együtt a Temesi Jószágigazgatóság területén termelt dohány mennyiségének 69,78 %-át teszi ki, tehát döntő többségét, kerek 70 %-át. Ennek az adatnak arra kellett volna ösztönöznie az illetékes szerveket, hogy elsősorban ezen a területen létesítsenek kertészségeket. Azonban az eddig is különlegesen védett 11 nagy pusztáról volt itt szó, és legfelsőbb intézkedésre volt szükség, hogy ide kertészeket telepíthessenek. Ez az adat is igazolja, hogy e tiszttartóság területén nem véletlenül szervezték meg a legtöbb kertészséget. Majláthfalva 3931 bécsi mázsás termelési eredménye érdemel említést, mert ezt 240 holdon érték el. Ez kat. holdankénti 16,38 bécsi mázsának felel meg, ami ebben a korban kimagaslóan szép teljesítmény. Krause 12 bécsi mázsás terméssel kalkulált, de a telepítő Ambrózy br. kat. holdanként csak 10 bécsi mázsával számolt, ami 1100 négyszögöles pécskai holdanként 6 bécsi mázsánál alig jelentett többet. 158 Talán a majláthfalviak adata ad magyarázatot arra is, hogy a másik három előbb említett kincstári kertészséggel ellentétben miért nem hagytak fel a dohánytermesztéssel. Ne felejtsük el, Majláthfalvát Túregyháza pusztán, tehát viszonylag jobb minőségű földre telepítették, és itt közel ugyanannyi munkával magasabb terméseredményeket érhettek el! Ürményháza, Németszentmihály és Magyarszentmárton pedig überland területeket kapott. Ezek vízjárta, szikes és más talajhibákkal rendelkező területek voltak, melyek legtöbbször ráadásul a lakott helyektől is távol estek. A majdnem ugyanannyi munkát kívánó, de jóval kevesebb hozamot nyújtó, tehát közel sem olyan jövedelmet adó területen lévő községek, nem csoda, ha fel is hagytak a dohánytermesztéssel. Ennek végső következtetését nem vonta le a kamara. A telepítést kivitelező emberek nem voltak gazdasági szakemberek, legtöbbjük pénzügyi vonalon dolgozott, vagy jogász volt, tehát a föld termőképessége közötti különbséget nem tudták kellően értékelni, kihatásait se láthatták előre. A föld minősége helyett területnagyságban gondolkoztak, és inkább lecsökkentett átlagszámokkal dolgoztak a tervezésnél és kivitelezésnél. Viszont e területek gyengébb termőképessége nagyban hozzájárult ahhoz, 157 MOL E 73. 182. cs. 18. k. 41 820/48-1842. Bánat. Geöcz László kamarai tanácsos sajátkezűleg írt előadói ívei. Eredeti. Német nyelvű. (A továbbiakban: Geöcz 1842. december 5.) 158 D. K. Dok. 256. p. táblázat.
