Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN
magyar kincstári és koronajószágok kezelésénél is. Idegen volt ott minden, ami csak magyar; berendezés, igazgatás, levelezés, tárgyalás mind németül folyt; a sárga-feketére festett kapuikon, oszlopokon és épületekben kétfejű sasok őrködtek, hogy valamiképp a nemzeti szellem oda be ne vegye magát." 108 Ambrózy br. ilyen miliőben igazán otthon érezhette magát, és rövidesen alkalma kínálkozott arra, hogy az osztrák állami bevételeket gyarapítsa. Az 1843-as, 1844-es és az azt követő években az osztrák vezetés előtt nagy érdemeket szerzett a jószágigazgatósága területén fekvő kamarai birtokokon történő kertészségek létesítésével és átszervezésével, az osztrák dohánymonopólium megerősítésére. Ambrózy br.-nak 1843. december 31-ig egy összefoglaló jelentést kellett felterjesztenie a telepítéssel kapcsolatos ténykedéseinek eredményeiről. 109 Eddig a határidőig nem tudták nyélbe ütni a nagykamarási puszta 2. osztályán és a pitvarosi puszta 3. osztályán települni szándékozó kertészekkel a végleges megegyezést. Ezért nem kötötték meg a szerződést sem, és Ambrózy br. ily módon nem is adott nevet ezen településeknek. Az előbbiekkel a szerződést 1844. január 18-án, Eleken írták alá, 110 míg utóbbiakkal Pitvaroson 1844. április 17-én kötötték meg. 111 A pitvarosi puszta 2400 holdas 3. osztályára települt 120 numerusos kertészséget jutalomképpen br. Ambrózy Lajosról nevezték el. E kertészség eredeti neve Ambrózyháza. 112 Mégis az első, az 1844-es évszámot viselő pecsétjén „AMBRÓZI-FALVA" szerepel. 113 (E névadással kapcsolatban Csanád vármegye közgyűlésén 1848. december 5-én 2002. szám alatt a következő javaslatot tették: Előterjesztett ez alkalommal, miként utóbbi időkben az álladalmi pusztákoni telepítvények, a hon előtt oly kellemetlen hangzású nevekről neveztettek el, melyek minden hű keblű hazafi megvetését méltán érdemlik ... ezen telepítvények az ily mellék nevektől megtisztíttatva érdemileg neveztessenek." A következő közgyűlés 1849. január 3-án 217. számú határozatában a megye Ambrózi-falva nevét Kis-Pitvarosra változtatta. 114 Az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1908-ban „Ambrózfalva" néven hagyta jóvá a település nevét, 115 s e megállapítással a helynévből a családi név nemcsak megrövidült, de jellegét is elvesztette.) Br. Ambrózy Lajos, mint a Habsburg-dinasztia hű embere, a reformkorban a konzervatív párthoz tartozott, s annak érdekében tevékenykedett. A temesvári akkori viszonyokat jól ismerő Degré Alajos erről ezt írja: „erős és jól szervezett szabadelvű párttal szemben állt nem kicsinylendő erővel a konzervatív párt, mely azonban mindig vereséget szenvedett, s csakis egyezkedés útján vihetett ki néha valamit, ...E párt vezértagjai; báró Ambrózy Lajos, népszerűtlen, büszke férfi, a kincstári kormányzóság elnöke; ... Roppant különbség volt a két pártnak az ifjúság iránti magatartásában; míg a szabadel108 Degré A. Vm. 72. p. 109 MOL E. 73. 184. cs. 16. k. 26 704/4-1843. Bánat. 5234/P. P. számú és 1843. július 6-án kelt udvari leirat. (A továbbiakban: U. L. 5234/P. P. 1843. július. 6.) 110 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 56. 111 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 11. 112 D. K. Dok. 256. p. Táblázat. 1,3 MOL E 627. 3cs. 114 Csongrád Megyei Levéltár. Csanád vármegye bizottmányának iratai IV. B. 101. 1848-1849. a/ Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1848. 2002. és 1849. 217. sz. Csanád vármegye községi és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. A magyar kir. Belügyminiszter megbízásából kiadja az Országos Községi Törzskönyvbizottság. Bp., 1908.
