Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN

IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN Dr. L. A. Krause „Promemoriá"-jának beterjesztése után 11 nappal, 1842. június 25-én Mednyánszky báró 382. számú elnöki jelzésű írásában 93 felszólítja Ambrózy Ala­jos báró temesi jószágigazgatót, tegyen jelentést, hogy a bánáti és aradi kamarai birtoko­kon: a. / Mely helységekben körülbelül milyen mennyiségű dohányt termesztenek? b. / A termelők milyen módon értékesítik az árut? c. / A kamarai uradalom felügyelete és garanciája mellett milyen méltányos ked­vezmények és kölcsönös előnyök alapján köthető szerződés a termelők és a dohányjöve­dék között? d. / Milyen mennyiségre volna becsülhető a szerződés útján biztosítható dohány? e. / Ha szerződés útján nem lehet növelni a dohány mennyiségét, milyen időn belül lehetne bevezetni a dohánykertészeteket az eltervezett jövedelem károsítása nélkül? Ambrózy br., a temesi jószágigazgató 224. elnöki számú ezzel kapcsolatos, rop­pant terjedelmes, pátosztól egyáltalán nem mentes jelentését 1842. szeptember 13-ról keltezte. Bevezetőként foglalkozik az igazgatása alatti kamarai birtokokon egykor történt dohánytermesztési kísérletekkel. E téma kezdő sorai profetikusán annyira előrevetítik a kamarai területen az általa telepített kertészetek nem is olyan távoli jövőjét akkor, ami­kor a múltról véleményt nyilvánít, hogy egyrészt ezért is érdemes e sorokkal szó szerint megismerkednünk. Érdekes azért is, mert a kezdet kezdetén így vélekedik az az ember, aki első meglátásait félretéve, a későbbiek során hivatalnoki apparátusával szervezteti meg a kamarai birtokokon történő legnagyobb mértékű dohány kertész-telepítést. ízelítőt kapunk dagályos stílusából, frázisokkal telitűzdelt és igen hosszúra nyújtott körmonda­taiból, a szófűzése talán valamit elárul karakteréből is. Jóslatát a jelentésben, ha magyarul írta volna le, talán a következőképpen hangza­na: „Bármennyire örvendetesek is azonban ezek a kilátások, bármennyire is kellemes ne­kem azt éreznem, hogy az a szerencse ér, hogy mint eszköz a legfelső kezekben e nagy intézkedés megvalósításához valamiben hozzájárulhatok, leplezetlenül meg kell valla­nom, ha egy futó pillantást vetek erre vonatkozólag a múltra, ez nekem a dohánykérdés­ben semmiképpen sem nyújt garanciát, nem nyújt bátorítást a jövőre vonatkozóan, sőt alig nyújt többet gyönge reménynél; mert a sivár kép, melyet a múlt nyújt e vonatkozás­ban eléggé világosan megmutatja, hogy minden, amit a dohánytermesztés tekintetében a D. K. Dok. 222. p.

Next

/
Thumbnails
Contents