Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
15. sorszám. „Egy hektárra jutó fél dohánytermés "-ért 6 kertészetnek 1 bm 75 f-tól 1 bm 90 f-ig l-l pontot, 1 bm 50 f-tól 1 bm 75 f-ig 4 helységnek 2-2 pontot, 1 bm 25 ftól 1 bm 50 f-ig 5 településnek 3-3 pontot, 99 f-tól 1 bm 25 f-ig 3 esetben 4-4 pontot számoltunk. (208. o., 13. és 19. sz. tábl.) 16. sorszám. „Egy numerusra jutó teher értéke pénzben" eredményei: 90 ft-tól 100 ft-ig 6 kertészemek l-l pont. 50 ft-tól 90 ft-ig 6 településnek 2-2 pont. (211. o., 14. és 19. sz. tábl.) 17. sorszám. „Egy numerusra jutó földhaszonbér" 25 ft alatt van 3 kertészségben amiért 3-3 pontot, 25 ft-tól 35 ft-ig 6 helységnek 2-2 pontot, 35 ft-tól 45 ft-ig 4 falunak l-l pontot írtunk jóvá. (212. o., 15. és 19. sz. tábl.) 18. sorszám. „Kerületi átlagok" sorában a pécskai tiszttartóság mutatta a legkedvezőbb eredményt. Az ott szervezett 10 kertészséget ezért illeti 2-2 pont, míg az átlagnál jobbnak mondható csatádi kerület 2 kertészsége l-l pontban részesül. (217. o., 17. és 19. sz. tábl.) 19. sorszám. „A csoportok területi adatai"-nál legkedvezőbb a helyzet a II. csoport esetében ezért 3-3 pontot, ezt követi az I. csoport ahol 2-2 pontot, még a IV. csoport mutatószámainál is több a kedvező jelenség, amiért viszont csak l-l pontot ajándékoztunk. (219-200., 18. és 19. sz. tábl.) 20. sorszám. „A csoportok haszonbéri adatai"-t figyelembe véve az I. csoportnak a helyzete a legkedvezőbb, amiért 2-2 pontot, míg a II. csoport is átlagon felül szerepel, azért l-l pontot adunk. (219-220. o., 18. és 19. sz. tábl.) 503 ponton osztozkodik a 19 kertészség. A legtöbbet, 42 pontot Aurélháza, a legkevesebbet, 16 pontot Kistelep és Kovácsi-telepesek kapták, de Kisszentpéternek és Mednyánszkyházának is csak 17 pont jutott. 30-nál nagyobb a pontszáma Aurélházának, Apácának, Almásnak, Ószentivánnak, Békának és Kübekházának. A többi kertészeteknél a pontozások eredménye 20 és 30 között váltakozik. Ezek a pontszámok csak a terület adta lehetőségeket érzékeltetik. A kertészet lakosságától függött, hogy ezekkel az adottságokkal miként élt. Ha a kettő szerencsésen párosult, akkor a nehézségekből hamarabb megtalálta a kivezető utat. Említettük, hogy Apáca gyakorlatilag 1912-ben eleget tett az örökváltsági kötelezettségének. Ugyanezt mondhatjuk el a 29 pontot kapott Újhelyről és a 26 pontot szerzett Ürményházáról. A legtöbb pontot elért Aurélháza örökváltsági tartozásának a törlesztési határideje 1924-ben, míg a 30 pontos Kübekházánál 1917-ben járt le. E két utóbbi község 1849-ben a délvidéki események során lakhelye elhagyására kényszerült és jelentős károkat szenvedett, 618 ami fejlődését visszavetette. Ezt is számításba véve a későbbi határidő érthetővé lesz a két kertészségben. Az eddig felsorolt kertészségek megegyeztek abban, hogy pontszámuk az átlagnál, a 25,15 pontnál magasabbak és örökváltságuk ügyét a többinél hamarabb tudták rendezni. A kivétel a 38 pontot elért Almáskamarás. Szorgalmas, józan és szerény életvitelét a környékbeliek elismerték. Érdekes módon azonban kezdettől fogva fizetési kötelezettségeinek ímmel-ámmal tett eleget. Ez érthető volt a Bach-korszakban, a paszszív rezisztencia idején. Azonban oly tetemes adósságot gyűjtött össze, hogy ez visszavetette és örökváltságának kifizetési határideje ezért lett 1955. 618 MOL H 29. 31. cs. 1225/1849. p.ü. és 4810/1849. p.ü.
