Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

összes numerus területének és az egyes csoportokban lévő numerusok területi adatainak a százaléka. Az átlagokat az összes kertészet átlagához viszonyítjuk. A kertészetek haszonbérének megítéléséhez igen érdekes adatot ad a numerusból a kertész szabad használatú földjének a numerus százalékában és a kertészet haszonbérének a terület eddigi haszonbére százalékában kifejezett értékének az egybevetése. Tudott dolog, a kertész pénzbeli haszonbér a numerusának szabad használatú részéért fizet. Az eddigi haszonbér viszont az egész kertészség területére vonatkozik. Ha ennek százalékában fejezzük ki a kertészségek haszonbérét, akkor azt kapjuk meg, hogy a régi haszonbér szerint a terület hány százalékát használhatnák a kertészek. Az összes kertészetek átlagában a kertészek a numerus területének 78,27 %-ával rendelkezhetnek szabadon, az ez után fizetett bér viszont a régi haszonbér 81,89 %-át teszi ki, ami a kertészek által fizetett kisebb összeg ellenére a haszonbér emelkedéséről tanúskodik. Az I. csoport jellemzői: Ezek a települések a kertészetek összes területének 23,38 %-át birtokolják. Mint említettük, a többi adatot ehhez viszonyítjuk. Dohányföldjük területe az összes dohányföld 22,80 %-a, tehát dohánytermesztési kötelezettségük az átlagnál kisebb mértékű. Numerusainak száma a telepített numerusok 22,04 %-a. A terület kevesebb részre oszlik, a kertésztelkek a középértéknél nagyobbak, 9,39 hektárosak átlagban. A numerus szabad használatú része a közepesnél jobb, 78,81 %, területe 7,40 ha, ami az átlagnál kereken 0,5 ha-ral több. Egy numerusának összes haszonbéri terhe az átlagnál kisebb, 94 ft 15 1/8 kr. A haszonbér a kertészetek haszonbérének 19,06 %a, mind a 4 csoport közül a legkedvezőbb arányt mutatja, és a régi haszonbérnek csak 55,69 %-át teszi ki, amivel messze megelőzi a többi csoportot. Az első csoportban lévő kertészségek a vizsgált szempontok mindegyikénél kedvezőbb képet mutattak. Ez nem a véletlen műve, hanem annak a ténynek a következménye, hogy kedvező tárgyalási helyzetben voltak, és vállalták a feles dohánykertészséget.

617 A II. csoport jellemzői: A kertészetek területének 17,53 %-át vették használatba, de dohányföldjük csak 16,25 %-os részesedést mutat, dohánytermesztési kötelezettségük kisebb az átlagnál. Az összes numerus 16,48 %-a van a kertészeiknél, amiből a közepesnél nagyobb numerusra következtethetünk, és valójában a négy csoport közül itt a legnagyobb a kertésztelek, 9,41 ha. Ugyanakkor itt a legnagyobb a kertész szabad használatú földje, 7,52 ha, és annak százalékos aránya is a legmagasabb, 79,86 %. A numerusainak összes haszonbéri terhe 97 ft 35 5/8 kr, ami az átlag alatt van ugyan, de az összes haszonbérnek a haszonbéri százaléka már 17,65 %, ami egy kicsit magasabb, mint a kertészet területi aránya, és drágább haszonbérre utal. Az eddigi haszonbérnek a kertészet haszonbére 74,44 %-a, és ezzel a csoportok közül a harmadik helyet foglalja el, de az átlagnál még mindig jobb. A II. csoportban lévő kertészségek a juttatások révén az élmezőnyben vannak, de haszonbéri terheik már az átlag körüliek. A III. csoport jellemzői: A kertészetek területének legnagyobb hányadát birtokolják, részarányuk 47,15 %. A kertészetek átlagánál jobban vannak terhelve a dohány termesztési kötelezettségekkel, mert a dohányföldek részesedése 49,19 %. A numerusok számának 49,38 %-át vették birtokba. A területhez viszonyítva a magasabb részarány azt jelzi, hogy kisebbek a numerusok. 8,45 ha-os átlagterülettel a csoportok közül az D. K. Dok. 240., 246. p.