Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

1/2 kr. További vizsgálat szükséges ahhoz, hogy meglássuk, mi is rejlik tulajdonképpen ebben a kedvező színben tündöklő számoszlopban. Grosschmid zombori jószágigazgató kisholdanként 5 bm-s, tehát kevesebb átlag­terméssel számol a dohánynál mint Ambrózy br., pedig ez a becslés a kiváló termőké­pességű bácskai talajokra vonatkozik. A hasonlóképpen jó termőképességű Kelet-Csa­nádban, amit egyesek Kis-Bácskának is neveztek, már kisebb egykorú terméseredmé­nyeket regisztráltak. 1841, 1842 és 1843-ban 3 évi átlagban a dohánytermés 614 Kevermesen 1 000 kisholdon 4 000bm Kisiratoson 1 040 kisholdon 3 826 bm Dombiratoson* 210 kisholdon 1 072 bm Bánhidy-Dombegyházán 139 kisholdon 756 bm 29 f Marczibányi- Dombegyházán 520 kisholdon 1 939 bm 20 f Dulovics-Dombegyházán 84 kisholdon 300 bm Régent-Dombegyházán 20 kisholdon 90 bm Összesen: 3 013 kisholdon 11 983 bm 49 f Ezen Kelet-Csanádban lévő kertészségeknek 3 évi és kisholdra vetített átlaga 3 bm 98 f. Számításaink szerint egy numerus fél dohánytermésének átlaga ezzel a dohányterméssel 9 bm 67 font lenne, aminek az ára 4 pft-tal számolva 38 ft 40 3/4 kr-t tenne ki. Majd­nem pontosan annyit, mint amennyi átlagban egy numerus haszonbére. A kertésznél maradó fél dohánytermést ekként teljesen felemészti a haszonbér. A másik felét térítés­mentesen köteles odaadni a dohányföld használatáért. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dohánykertésznek a legtöbb munkát kívánó dohánytermesztésből, munkája után egy kr sem maradna. Az egész dohánytermését oda kell adnia a numerus használatáért, ami bi­zony nem jelent ösztönzést a dohánytermesztésre, a nagy értékelvonás miatt. Grosschmidnak a bácskai dohánytermelésre alapozott nagyobb terméseredménye különösen másképpen fest, amikor nem az Appaldó 4 ft-os, hanem a szabad kereskede­lemben általa elérhetőnek vélt 4 ft 48 kr-os dohánygyárral számol. Grosschmid Ambró­zynál alacsonyabb terméseredménnyel, de magasabb árakkal számol, ezért csak 2 ft 7 1/8 kr-ral marad el Ambrózy átlagának eredményétől. Mint említettük, kertészetenként külön-külön nincs megállapítva a terméseredmény, mint Ambrózynál. A megadott átla­gokkal számolva még minden kertészeméi lehetőség van arra, hogy a fél dohánytermés­ből a haszonbért kifizessék. Igaz, Kübekházán és Újhelyen a numerusonkénti fél do­hánytermés árából csak 22 kr-ja marad a kertésznek, a magas földhaszonbéri árak és a 4 nyomásból kifolyólag kisebb területen termelt dohány miatt. A négy nyomással ren­delkező kertészetekben kevesebbet kap a kertész, míg a három nyomásos kertészetek esetében több jut a numerus tulajdonosának a haszonbér kifizetése után a fele dohány­termés árából. A szőregi uradalom W4 oszlopának adatait egybevetve az egy numerusra eső ha­szonbéri adatokat tartalmazó wi számoszloppal, már az első kertészségnél kiütközik Ambrózy br. manipulációja. Itt a szőregi uradalom kat. holdanként 8 bm-ás eredményé­vel számolunk, melyet Ambrózy jelentésében éppen Szőreggel kapcsolatban, mint az 614 Cso. M. Lt. IV. A. 3. b. Csanád vármegye nemesi közgyűlési iratok 1523/1843. *-gal jelölt egy évi eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents