Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
dankénti átlagban 2 ft 19 5/8 kr-ért 604 adta bérbe 15 évre. Ha a kertészek hasonló feltételek mellett jutottak volna hozzá az itt szokásos 20 kisholdas numerusokhoz, akkor 46 ft 32 1/2 kr lett volna a fizetési kötelezettségük. Viszont kertészenként 100 ft-on felül van a két szolgáltatás értéke Kübekházán, Kisszentpéteren, Kistelepen, Újhelyen, Almáson, Apácán és Nagymajláthon. 90 és 100 ft közötti összeg a két szolgáltatás Geöcztelepen, Ürményházán, Ószentivánon, Albertin, Ambrózfalván és Királyhegyesen. 50 és 90 ft között van egy numerus terhe Mednyánszkyházán, Aurélházán, Magyarfakerten, Töviskesen, Kovácsiban és Békán. (223. o., 14. és 19. sz. táblázat 16. sorsz.) Az egy hektárra számított bevételek, a kincstár remélt bevételeit területegységre vetítve mutatják. Hektáronkénti átlaguk 10 ft 41 kr, aminek egy kat. holdra átszámított megfelelője 6 ft 8 7/8 kr, kisholdra pedig 4 ft 13 1/2 kr. Emlékeztetőül közöljük, hogy az arad-modenai uradalom 11 nagy pusztáját átlagban kisholdanként 2 ft 19 5/8 kr-ért adták bérbe 1841-ben, tehát a remélt kertészbérek feléért. Ugyanekkor a régen benépesített bácsi uradalomban a sztapári-, kulai-, palánkai részeken 5 ft 52 kr-t fizettek a bérlők 605 kisholdanként. Grosschmid jószágigazgató — mint leírtuk — maga módján ezért védte ezeket a jól jövedelmező pusztákat a kertészektől. Legfőbb érve a bevételek csökkenése volt, amit adatokkal is igazolt. 606 Ambrózy br. a kertésztelepítéssel papírforma szerint jelentősen megemelte a haszonbért, de mint a következő kimutatásban látjuk, elképzeléseit az élet nem váltotta valóra. Igaz, akkor politikai tevékenységének jutalmául nem temesvári jószágigazgató, hanem a temesi kerület vezetője már. A papír eltűrte a fél dohánytermésből kimutatott bevételi többletet, de az élet realitása keresztülhúzta ezt. A korabeli iratok nem adnak magyarázatot arra, hogy a kertészetekkel kapcsolatos Ambrózy-féle jövedelmezőségi kimutatásokban szereplő összegek átlagánál a haszonbérre miért jut 39,10 %-os, és a fél dohánytermésre miért 60,90 %-os részesedés. 1851ben találkozunk ezzel a problémával, amikor a kertészetekben felgyülemlett bajokat és hibákat próbálták orvosolni. Ekkor hangoztatják, hogy a dohány fele termését mennyiségben és minőségben olyannak tervezték, hogy annak ellenértékéből a kertész a szabad használatú földjének haszonbérét ki tudja fizetni. 607 Ilyen vonatkozásban a haszonbér átlagának 39,10 %-a és a fél dohánytermés átlagának 60,90 %-a új értelmezést nyert. Ezekből az adatokból valóban úgy tűnik, hogy a fél dohánytermésből még egy esetleges gyengébb dohánytermés esetén is kifizethető a haszonbér. A fél dohánytermés kiszámításánál az Ambrózy br. által használt termésátlagokról már szólottunk, és a 6 bm-ás átlagát túl soknak véljük. Célszerűnek találtuk ezért, hogy a kamarai tisztek dohánytermesztésre vonatkozó adatait egy táblázatban összehasonlítsuk, a tisztábban látás kedvéért is. A következő kimutatás lehetőséget ad az egyes kamarai tisztek adatai alapján becsült fél dohánytermés értékének (W2, W3, W4, és ws számoszlopok) és az egy numerusra jutó haszonbér értékének (wi számoszlop) pénzbeli összehasonlításra. A fél dohánytermés értékének kiszámítására felhasználtuk: 604 MOL Mikrofilmtár 4426. sz. doboz adatainak feldolgozása után. 605 MOL E 73. 185. cs. 16. k. 38 704/9. 1844. Bánat. Kimutatás adatai alapján. 606 G. 1842. augusztus 24. 607 MOL E 673. 56. cs. 2. k. 13 211/124-1851. Oeconom.
