Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

A hat, 50 numerussal sem rendelkező kis kertészetekben van a numerusok 9,07 %-a. Ugyanakkor a kertészetek összes területének 8,49 %-át foglalják el. A használatokba került 147 numerus átlaga 8,68 ha, ami bár az átlag közelében van, de annál valamivel kisebb. Ezért ezeket a kis kertészeteket, Kistelep és Kisszentpéter kivételével, melyek dotálása meghaladja az átlagot, nemcsak a kevés számú numerusból eredő hátrány sújtja, hanem tetézi ezt még a numerusok kis területe is. A numerusok nagysága egy kertészeten belül azonos területű volt, és ezért nem tudott alkalmazkodni a kertészcsaládok munkaerejéhez. Ez a kis létszámú családoknál szűkös, míg a túl népeseknél felesleges munkaerőt teremtett. A felesleges munkaerőnek a kérdését egy családnak több numerussal való ellátása sem oldotta meg, mert két numerus esetében, már csak a család munkaerejének fele, háromnál meg harmada jutott egy kertésztelekre, és ezzel a munkaerő-ellátás szűkössé vált. A numerusok feldarabolásának tilalma miatt mégis ez a több numerus vállalása vált gyakorlattá. A kertészeknek a numerusok számának és nagyságának a meghatározására az előzetes tárgyalások során csak akkor lehetett esélyük, ha kedvező tárgyalási pozícióban voltak, mint Almás és Apáca esetében. A numerusok számát és azok nagyságát a kincstári szervek állapították meg, és a minimális szám, a 30 elérése, mint láttuk Kovácsi esetében, ez a numerus nagyságának a rovására történt. A kerek 100 kertésztelek miatt 550 négyszögöllel kisebb volt Mednyánszkyházán a numerus, mint általában a pécskai tiszttartóság területén. Az eggyel több numerus létesítése érdekében Kisszentpéteren 200 négyszögöllel lettek kisebbek a kertésztelkek. Ugyanakkor Békán 756, Geöcztelepen 654 és 1/2, Magyarfakerten 900 négyszögöllel, míg Nagymajláthoz 4 kisholddal nagyobb a numerus a szokásosnál, a terület nagyságának felosztásából eredendően. Elmondhatjuk, a kamarai uradalom szervei esetenként a numerusok számát és azok nagyságát a rendelkezésre álló terület figyelembevételével és annak teljes felhasználásával állapították meg, minden esetben egy falu vagy puszta és pusztarész határain belül. A kertészetben lévő numerusok számának és területének szorzata adja a kertészet numerusainak összes területét, ami csak Ambrózfalva, Királyhegyes, Beka és Töviskes esetében egyezik meg a kertészeknek juttatott területtel. A kertészetek összes numerusa területének sorrendje a kimutatásban Nagymajláth kivételével megegyezik a kertészetek területének sorrendjével. Nagymajláthon 253,54 ha olyan rossz minőségű föld van, melyet nem lehetett beolvasztani a kertésztelkek területébe, és ezért a 4. helyről a 6. helyre esett vissza. A numerusos kertészetek 15 044,49 ha-nyi területének a hatékony dohánytermesztésre történő felhasználást vizsgálva, a kimutatás kedvezőképet nyújt, mert mindössze a terület 4,72 %-a esik a numeruson kívüli területre. Kertészetenként viszont ez a terület elég nagy szóródást mutat 5,47 ha-tól 253,54 ha-ig. A 19 kincstári kertészet numeruson kívüli területének összege 710,15 ha, amiből egy kertészetre átlagban 37,38 ha jut. Ebből a területből mérték ki az utakat, ebből jutott az utcákra, a középületek, templom, parókia, iskola községháza telkeire és a regálék hasznosítására szánt épületek portáira. Abban a négy kertészetben, ahol a kertészetek területe megegyezett a numerusainak összes területével, ott mindezeket a numerusok területéből kellett biztosítani.