Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL Bár a megtelepedést lehetővé tevő kertész szerződéseket formanyomtatványon állították ki, tévedés lenne azt hinni, hogy mind a húsz szerződés teljesen azonos, egyforma terheket ró és jogokat biztosít a kertészségek számara, és a kincstár mind a 20 kertészetből azonos feltételek szerint jut bevételeihez. Tagadhatatlan tény: a szerződésekben érvényesül az az általános elv, amit a két alaprendelet és az azt kiegészítő 5 udvari leirat tartalmazott. Ezek a rendelkezések azonban egyes feltételeket pontosan, konkrétan jelölnek meg, míg másoknál alsó és felső határértéket állapítanak meg, és vannak dolgok, aminek behatárolására br. Ambrózy szinte teljesen szabad kezet kapott. Ezért azután az egynemű szöveget a benne lévő adatok teszik különbözővé. Ezeket a számadatokat a kertészek a tiszttartósággal, egyes esetekben a jószágigazgatósággal, néha igen kemény alkudozások során alakították ki, és a temesi jószágigazgatónak tudomásulvétel végett be kellett terjesztenie a magyar kamarához. A kertészek tárgyalási pozíciója kertészségenként sem volt azonos. Egyes esetekben a megszabott feltételek közül a legkedvezőbbeket sikerült biztosítani, míg máskor csak a közepes szintűeket, de volt olyan is, amikor a legkeményebb kikötéseket voltak kénytelenek elfogadni. Ezeket a pontokat a legtöbb esetben a helyi viszonyokhoz szabták, és annak megfelelően alakították ki a tárgyaló felek. A szerződési feltételeket táblázatokban hasonlítjuk össze, bemutatva közülük a legkedvezőbbeket, a közepes értékűeket és leghátrányosabbakat. Ez a rangsorolás kertészetenként a legtöbb esetben táblázatról táblázatra változik. Az adatok a kimutatások segítségével jobban összehasonlíthatók, egymásmellettiségükben önmagukról is beszélnek, a különböző szempontok szerint készített táblázatok értékelik és kiemelik az egyes kertészségek szerződéseinek előnyeit és hátrányait, vagy az adatok azonos voltát igazolják. A táblázatokban br. Kübeck első húsz kertészsége közül csak 19-cel foglalkozunk, mert Magyarszentmárton szerződésében — mint láttuk — a kincstár az ott termelt dohányra csak elővásárlási jogot biztosított magának, de a falu 1887 371/1600 holdas határát az ott lakó kertészek között nem osztotta fel numerusokra, mint a többi 19-ben. Dohánytermesztési adatai sem ismeretesek, a kertészség területén kívül más adat nem áll rendelkezésünkre. A holdakat a Marostól északra 1100 négyszögölével, míg az attól délre eső területeken 1600 négyszögölével számították. Az egyes táblázatokban ezt a körülményt a kertészet neve után tett, a sortól egy betűmagassággal feljebb lévő betűkkel jelöljük. Az 1600 négyszögöles holdakat használó kertészetek esetében °-t, míg azokban a kertészetekben, ahol a holdakat 1100 négyszögöllel számolták, x-et használunk. Ujhely

0 jelölése azt jelenti, hogy újhelyen 1600, míg Beka" esetében 1100 négyszögöles az ottani holdak területe. Hogy a különböző nagyságú holdakkal rendelkező kertészetek adatait azonos