Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE
Ambrózy jelentésében arról is ír, hogy Kisnógrád telep megalakultnak tekinthető. 563 A jelentés időpontjában, 1843. december 31-én elmondottak alapján valóban úgy látszott, hogy megalakul. Időközben azonban a bárnaiaknak jobb megoldás adódhatott, mert ez a kertészség 1844 tavaszán nem telepedetfmeg. Nem lelhető fel a gyálai überlandra letelepülni szándékozó 100 német dohánykertész szerződés sem, mellyel Szilágyot kívánták volna megalapítani. 564 A megtelepedés elmaradásának oka Ambrózy egy későbbi, 1844. augusztus 29-én tett jelentéséből tűnik ki. Az óbessenyői bolgárok igen erélyesen védték érdekeiket. Nem csoda, hiszen több mint 400 óbessenyői bolgár pályázott dohány kertész-földre, és Dentán csak 110 volt elhelyezhető. Ambrózy br.-tól a bolgárok egy második kertészség felállításának ígéretét kapták meg a Cservena Megya pusztán. A jelentés szerint azóta tartózkodnak minden ellenséges kijelentéstől az 1845-ben megtelepülni szándékozó keglevichháziakkal szemben. Kéri, hogy a Cservena Megya pusztán engedélyezzék az általa megígért második kertészség létesítését, hogy ezáltal a szilágyi kertészeket megvédhesse a bolgárok erőszakos cselekedeteitől. 565 Valószínű, ez van a hátterében annak, hogy 1844-ben egyelőre nem telepedett meg ez a kertészet. A kisnógrádi és a szilágyi kertészségek megtelepülésének elmaradása jó példa arra, hogy nem volt ez a telepítési munka minden esetben zökkenőmentes, annak ellenére, hogy ezeken kívül 20 kertészséget hoztak létre, részben a régiek átszervezésével, részben az újak alapításával. Áttekintettük a kincstári kertészségek telepítésének menetét. Nézőpont kérdése az, hogy a folyamatban ki mikor tekint megalakultnak egy kertészséget. A kincstár bérbe adó volt, és ebben a kérdésben tett megállapítását döntően ez határozta meg. Szerinte egy kertészség akkor alakult meg, amikor a szerződést aláírták, a hites tanuk előtt a község megerősítette azt, a területét kimérték, és azok átadása is megtörtént. 566 A kincstári uradalmak volt vezetőinek: Érkövynek, Peterdynek és Csernovicsnak a munkáiban, a kincstár egyéb kiadványaiban ezek az adatok dominálnak, de ezek az adatok meglehetősen nagy hányada eltér a magyarság által megszokott megítéléstől a települési idővel kapcsolatban. Részletesen bemutattuk a főbb kincstári embereknek az életútját, mentalitását. A magyar kamarának a hivatalos nyelve a német volt. Ezek az emberek a hazai környezet ellenére idegen világban éltek és dolgoztak. Tehát nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a települési idő meghatározásánál nem követik a magyarság megszokott megítélését, hanem attól eltérnek. A sajnálatos csak az, hogy a kincstári emberek, a kincstári alkalmazásban lévő közírók révén ezek az adatok a köztudatban is meglehetősen széles körben elterjedtek, annak ellenére, hogy idegenek a magyar nyelv felfogásától. Ezért nem fogadható el alapítási évnek az 1843-as évszám Kisszentpéter, Kistelep, Kovácsi-telepesek, 567 Geöcztelep esetében, 568 mert ekkor részükre csak a terület átadása történt meg. Éppen ezért egy település, egy község meg563 Ambrózy 1843. december 31. 564 Ambrózy 1843. december 31. 565 MOL E 73. 185. cs. 16. k. 34 144/9-1844. Bánat. Ambrózy br. 563/eln. sz. felterjesztése. 566 D. K. Dok. 209. p. 567 Kovácsi-telepesek későbbi neve Temeskovácsi. 568 CS. D. 1913. 26. p.
