Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE

nyi-Dombegyházáról. A község szegénysége miatt ő látta el a jegyzői és a kántori feladatokat is."

550 A kincstári kertészetek egy, a környezetükben lévő népesebb település filiái lettek a kezdeti időszakban. Még a legnagyobb a 200 kertésztelekkel rendelkező Kübekházán is csak 1853-ban alapították meg a plébániát.

551 Ilyen vonatkozásban jóval megelőzte Almáskamarás, ahol már 1847. július l-jén megalakult az önálló plébánia. Addig elszármazási helyük, Elek filiája voltak.

552 Geöcztelep, a későbbi Kunágota 1844-től 1866-ig Battonya filiája volt. 1844-ben „Lonovics József csanádi püspök Geöcztelep kertészközséget Nagykovácsházától átcsatolta Battonyához, mert bár valamivel távolabb van, de van káplánja."

553 Lonovics József csanádi püspök szívügyének tekintette, hogy az új kertészeteket lelkészekkel is ellássa, de a kertészeteknek anyagilag meg kellett erősödniök, mert csak így tudták vállalni a további terheket. 1845-ben a geöcztelepi filiát önálló plébániává szerette volna alakítani,

554 1847-ben újra lehetőség nyílt volna erre, de „...a geöcztelepiek túlságos szegénységén hajótörést szenvedett. "

555 Bodnár Endre, első kunágotai lelkész 1866. évi szeptember 19-én történt kinevezésével csak 1866. évben lett önálló hitközség Kunágota, és vált valóra a falu kívánsága, a „köztük lakó lelkész."

556 Az 1820-ban alapított Apácára a püspök 1838-ban a község kérésére Gajdos Sebestyén ferencrendi szerzetest küldte ki helyettes plébánosnak, míg a rendszeresített plébánia megalakul. 1858. június 12-én tették le a templom alapkövét.

557 Almáskamaráson a templomot 1864/65-ben építették fel.

558 Kunágotán ezt 1869/70-ben végezték el.

559 Ezek a kertészségek megalakulásuk után jó két évtized múlva jutottak oda, hogy vállalhatták a templomépítést, jelentős egyházi és némi lakossági segítséggel. A kertészeknek a dohánytermesztésben segítőtársuk a lakó volt, akivel a kertész egy évre kötött egyezséget, és számára lakást biztosított. A kincstári kertészségekben is voltak olyan kertészek, akik — mint láttuk — több numerust vettek haszonbérbe. Ezeknél a családi munkaerő ritkán volt elegendő 10-15 hold dohány megművelésére. A hiányzó munkaerőt a lakó és családja jelentette. Voltak olyanok, is, akik egy numerust béreltek, de még 5 hold dohány megművelésére se volt elegendő munkaerejük. Ezek is lakók segítségét vették igénybe. A lakók még a kertészeknél is mozgékonyabbak voltak. A szükséges jószágállomány megszerzésével, gazdasági megerősödésükkel vagy ott helyben, vagy másutt már kertésznek álltak be. Telepítéskor a kincstári uradalomnak ezt a réteget kellett segíteni a különböző előlegekkel, hogy kertész lehessen belőlük. A kertészségekben a dohánykertészeken kívül a kincstár korlátolt mértékben mesteremberek letelepedését is lehetővé tette. A mesterekkel a kamarai uradalom általában külön szerződést kötött, ők a kertészszerződést rendszerint nem írták alá. Két hold föld 550 KOVÁCS JÓZSEF: A kunágotai katolikus egyházközség története 1843-1993. Szeged, 1994. 8. p. (A továbbiakban K. J. Kunágotai...) 551 K. J. Kübekháza 15. p. 552 História Domus Almáskamarás 173-176. p. 553 K. J. Kunágotai... 7. p. 554 K. J. Kunágotai... 8. p. 555 História Domus Almáskamarás 201. p. 556 História Domus Kunágota. 557 MJ Csanádapáca 24. és 36. p. 558 História Domus Almáskamarás 180-183. p. 559 História Domus Kunágota.