Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE
24 000 ft-tal tartoztak a Kopelly cégnek, és a bíróság jószágállományukat kötötte le biztosítékul. 520 Ettől az árveréstől, jószágállományuk elvesztésétől, a kincstár mentette meg őket. Az elővásárlási jog biztosítására szintén az apácaiakkal kapcsolatban van egy példa. 1845-ben, a kincstárral kötött szerződése alapján, a kertészeknek jutó fél dohánytermés elővásárlási jogáról a kincstár lemondott. Az apácaiak termését Griiner Fülöp csabai kereskedő vette meg egyre-másra, válogatás nélkül 15 vft 30 kr-ért, 521 konvenciós pénzben 6 CM ft 12 kr-ért, ami jóval magasabb, mint amit az Osztrák Dohányjövedék fizetett. Az uradalomnak ezért nem kell a dohány, de kiköti, hogy a dohányért járó összegből maga Grüner fizeti ki a község bérhátrálékát a kincstárnak. 522 Geöcztelep és Apáca után a harmadik kertészség, mely 60 pft-ot igényel a házak és a dohánypajták építésére, az Alberti kertészség. Ugyancsak kérik egy hely kiutalását, ahol tégla készíthető, 100 000 téglánként 5 pft fizetése ellenében. Mindkettőt jóváhagyja az 1844. május 14-én kelt 18 140/370 számú udvari leirat. 523 Katolikus községekben az imaház, a templom előtt és a temetőben keresztet szoktak állítani. Kübekházán is a templomnak kijelölt helyen, továbbá a temetőnek fenntartott telken is fakeresztet állítottak fel. 524 A fakerti kertészségben felállítandó két fakereszt árának átutalását kéri a ménesi kamarai tiszttartói hivatal. Az 1844. június 18-án kelt 23 991/495. számú udvari leirat erre a célra 42 pft 48 kr kiutalását engedélyezi. Hozzájárult még a templom beszentelésekor felhasznált lőpor tényleges, még megállapítandó összegének a térítéséhez is, de felhívta a magyar kamara figyelmét, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a kamarai uradalmat a nem urbariális községnek tekintendő dohánykertészségekkel kapcsolatban hasonló kiadások ne érjék. 525 * A kertészek saját házaik befejezése után megépítették a kertészség első ideiglenes középületét. Ezt is, mint a saját házukat, vert falból készítették, és külsőben nem sokat különbözött a kertészlakásoktól. Háromosztatú épület volt, melynek egyik helyisége a községházát, a másik az „oskolát", a harmadik pedig az imaházat volt hivatva pótolni. Csanád megyében vigyáztak arra, hogy a kertészségekben is legyenek iskolák. A kertészségekben élő gyermekek iskoláztatásáról tájékozódásként álljon itt a geöcztelepi példa. Geöcztelep építésével kapcsolatban már hivatkoztunk a battonyai főszolgabíróság 1844. május 30-án, a megyei közgyűlésen az 511. számmal kapcsolatos jelentésére, melyre a közgyűlés az alábbi határozatot hozta: „Arra való folytonos felügyeletet, hogy a bejelentett kertész község iskola építéséről, s a gyermekek célszerű neveltetéséről gon520 O. F. 1978. 88. p. 521 GYMESI SÁNDOR: A telepítvényes falvak „felszabadulása". A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Szerkesztette és a bevezetését írta: Szabó István. I. kötet Akadémiai Kiadó. Bp., 1965. 173. p. 522 O. F. 1978. 88. p. 523 MOL E 73. 185. cs. 16. k. 20 044/9-1844. Bánat. 524 JK Kübekháza 13 p 525 MOL E 73. 185. cs.' 16. k. 18 426/19 020/ 47-1844. Bánat.
