Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE
Mezőkovácsházán a házak sűrűn egymás mellé épültek, a beltelkek alakja elnyújtott téglalap alakú volt. A rövidebb oldal csatlakozott a Gyulát Tótkomlóssal akkor összekötő útra, és ezáltal a házak közelebb kerülhettek egymáshoz, mint az előbbi helyeken, de az igen hosszúra nyúlt telkek miatt csak az út melletti két házsor volt kialakítható. Viszont a nagyszámú kertésztelek miatt a kertészfalu igen hosszúra nyúlt el. Ezért nevezték az alapító után Bittó-Kovácsháza mellett Hosszú-Kovácsházának is. Mivel a kovácsházi pusztán ez volt a legnépesebb, a legnagyobb település, ezért emlegették még Nagy-Kovácsháza néven is, annak ellenére, hogy az 1814-es községi pecsétjén, tehát kezdettől fogva hivatalosan is Mezőkovácsháza elnevezés szerepelt. A kincstári átvételkor a ház melletti dohányföld kikerült a határba, egy hold beltelek maradt meg. Újkígyóson és Kevermesen ezek a nagy beltelkek később a település rendezésével kapcsolatban sok problémát vetettek fel. Kétségtelen, hogy a kincstár által létesített kertészségek későbbiek során történő fejlesztése nem vetett fel ilyen buktatókat, az utcatömböket az eredeti központi mag köré szépen lehetett illeszteni, nyílegyenes, egymást derékszögben metsző utcák, a tágas beltelkek nemcsak praktikus, de mutatós falufejlesztést tettek lehetővé, nem kellett a régi adottságokhoz kelletlenül alkalmazkodni. Szabad keze volt a tervezőnek, jelentősen megkönnyítette annak munkáját. Olyan előnyöket rejt az magában, aminek 100, 150 év múlva is hasznát vehették a tervezők a villany, a víz, a gáz, a telefon bevezetésénél, tehát olyan dolgokban, amikor arra még gondolni sem lehetett. A kivitelező kamarai mérnök a minőségi munkáért az elismerést csak az utókortól kapta meg. A kora csak a mennyiségi munkát jutalmazta. Farkas József mérnöknek 400 pft „renumerációt", azaz jutalmat utalt ki az uralkodó, munkájának elismeréseként. 503 A pécskai tiszttartóság területén 7 kertészség mérnöki munkáját végezte el 1843. december 31-ig. 1842-ben Mednyánszkyházán, 1843-ban Töviskesen, Királyhegyesen, Békán, Geöcztelepen, Nagymajláthon és Apácán mérte ki a kertészek részére a fentiek figyelembevételével a kibérelt földeket. 504 A pécskai tiszttartóság területén Albertivel kötötték meg a nyolcadik kertészszerződést, 505 de ennek határát már egy Poták nevű kamarai mérnök mérte ki. 506 A kijelölt beltelkeket körülszántással jelölték meg. A kimérés és a kibarázdálás után történt meg a terület átadása, melynek megtörténtével a kincstári uradalom a kertészetet megalakultnak tekintette. A terület birtokbavétele csak a területre érvényes szerződés lejártával, tehát a pécskai kerületben 1843. október 3l-e után történhetett meg. A kimért belső és külső telkeket a megtelepedőknek egymás közt el kellet osztani. Ezt Kübekházán sátorokban, sorshúzás útján végezték el. 507 A kertészek között a numerusok szétosztása általában a többi helyen is hasonlóképpen történhetett. A neki jutott beltelken ezután mindenki sátrat vert az őszi gazdasági teendők idejére, és munkához látott. A különböző helyekről jött kertészek most találkoztak másodszor. Az első találkozásuk a kertészet jogi alapjának megteremtése volt. Ezen a másodi503 U. L. 1844. március 30. 2036/P. P. 504 D. K. G. K. 25. p. 505 A 7. sz. táblázata adataiból. 506 Cz. M. Alberti 44. p. 507 JK Kübekháza 13. p.
