Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IX. KÉT KÉSEDELMET SZENVEDETT ÜGY RENDEZÉSE (PITVAROS, SZŐREGI URADALOM)

A kertésztelepítésnek és a birtokrészek bérbeadásának kérdését Ambrózy br. ezzel a látványos kimutatással rekeszti be. A bevételek 141,74 %-os emelkedésére van kilátás, ezután, és még három kertészetben 345 kertész 1035 kat. holdon fog felesként dohányt termelni. Br. Ambrózy a jövedelemszámításokkal ismételten bizonygatni próbálja br. Kübeck megállapítását a szőregi uradalom eddigi irányításáról, hogy az a szegedi sóhivatal vezetője által nem látszik célszerűnek. Ugyanakkor ezek a számítások az új vezetés hatékonyságát igyekeznek dicsérni a sorok közt kimondatlanul is. A temesi jószágigazgató a szőregi jobbágyokat védelmébe veszi a bérlők sanyargatásai ellen. Sajnálatos módon hivatali teendőivel nagyon is összeegyeztethetőnek tartja, hogy a Babujkán és Feketeréten letelepedő kertészek 3200 kat. hold überland használatáért kerek 20 000 pft-os fizetnek részben pénzben, részben természetben, ugyanakkor a jóval nagyobb Szőreg kamarai úrbéres községnek a területhasználatáért 17 000 pft a haszonbére. A szőregieknek 1 hold überlandot 3 pft 35 1/2 kr-ért juttat, míg a Babujkán és Feketeréten megtelepedő kertészeknél ez 6 pft 15 kr-t tesz ki. Ez a majdnem kétszeres bér csupán a jószágigazgató úr azon törekvéseit igazolja, hogy a kertészetek telepítése nem jár a kincstári uradalom számára jövedelem-kieséssel. Itt bizony nem „felséges urunk határtalan jóságáról" és nem „a haszonleső bérlők sanyargatásáról", hanem kamarai tisztviselőknek, kamarai kertészekkel kapcsolatos hivatalos eljárásáról van szó. Tipikus példa arra, hogy a másokkal szemben felállított mércével meg sem kísérli saját tetteit lemérni, hanem csak a kincstári jövedelem emelésének bűvöletében él, és a jobbágyok által jobbágy telekként igénybe nem vett rossz minőségű földekért, az überlandokért képes majdnem kétszeres haszonbért beszedni a kertésztelepítés nagyobb dicsőségére. (Ennek meg is lett az eredmény, melyről a bérletátírással kapcsolatban már megemlítettük, hogy 1855-ben a Babujkára és Feketerétre telepített Kübekházán 200 numerusból 72 cserélt gazdát, azaz egyetlen év leforgása alatt a kertészek 39 %-a hagyta azt ott. Ilyen nagymérvű lakosság-elvándorlásnak volt valami hátterében, akkor is, ha a levéltári adat csak a tényt őrizte meg, de annak okát nem. A kincstári birtokok tisztjeinek a mentalitása később is ugyanaz maradt, mint amit br. Ambrózy képviselt.) A temesi jószágigazgató, mielőtt megtette volna javaslatát a személyi ügyekben, tolmácsolja a kertészek és a bérleményekre pályázók szóbeli kérelmét, hogy ügyükben minél hamarabb szülessen meg a döntés. Sürgeti ezt még az is, hogy házilagos birtokkezelés 1843. november l-jével megkezdődik, viszont a bérletek a szerződés értelmében október l-jével visszavehetők a bérlőktől. A kamarai uradalomnak is meg kell tennie az előmunkálatokat, a mérnöki terepfelvételezést, másrészt szükséges azért is, hogy a kertészek időt nyerjenek ügyeik rendezésére, s arra, hogy ellássák magukat igavonó állatokkal és a szükséges gazdasági felszereléssel. Br. Ambrózy véleménye szerint a szőregi uradalom vezetésére az alábbi hivatalra és tisztviselőkre lenne szükség: A számtartói hivatal szükségességét nyilvánvalónak és elengedhetetlennek ítéli meg. Az uradalom súlypontja Szentiván helységben van, de a helység nehezen megközelíthető, jelentéktelen, és csak egy kis uradalmi épület van benne. Szentivánon nincs uradalmi lakás és uradalmi-házhely. Szőreg a legjelentősebb helység az uradalomban, a főút mellett fekszik, tekintélyes kamarai épületek vannak benne, hombárral és két tágas