Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IX. KÉT KÉSEDELMET SZENVEDETT ÜGY RENDEZÉSE (PITVAROS, SZŐREGI URADALOM)
roson történtekért, utódja 1841-ben Putnik Miksa lett, helyettes tiszttartói beosztásban. A kamarai vezetés pozícióiban mindenütt változtak az emberek, változtak a felfogások, pontosan abban az időpontban, amikor Pitvaros felkészült az úrbéresítésre. A megye által újra előterjesztett úrbéresítési kérelmükre az udvari kamara 1841. áprilisi közlése is ezt tükrözi: „...a pusztából eredő uradalmi jogok a maguk egész kiterjedésükben fenntartassanak. " 37 ° Ezt a körmönfont jogászi kifejezést aligha értették meg a pitvarosiak, a jelentését azonban a későbbiek során annál jobban érezhették saját bőrükön. Nem is olyan régen, 1838. március 7-én a magyar kamara 8758. számú felterjesztésében még a 11 nagy puszta urbariális benépesítéséről volt szó, 371 de már ezt sem valósították meg. A vezetők szemléletében kialakult új fordulatot legjobban érzékelteti a haszonbérlők jogaiban beállított változás. Míg az 1835. április 25. és 1841. április 24-e közötti bérleti időre kötött szerződés 13. pontja előírja: „A kibérlett pusztaosztályt öntetszése s kénye szerint használhatja a bérlő; minél fogva kam. uradalom részéről neki e tekintetben semmi zsinórmérték nem rendeltetik, sőt szabadjában áll a bérlőnek azt alhaszonbérbe is kiadni..." 372 , addig az 1841. április 24-től 1855. október 31-ig tartó, tehát a következő bérleti ciklus szerződéseiben ezt olvashatjuk: „22-szer. A kibérlett pusztaosztályt nem lészen szabad a bérlőnek öntetszése szerint felszántani, hanem annak legfeljebb kétharmad részét fordíthatja szántás-vetés alá... 23-szor. Nem fog a bérlő hatóságába állani a kibérlett pusztaosztályt másoknak, és akárkinek is, a kir. kam. uradalom megegyezése nélkül alhaszonbérbe bocsájtani..." 373 A haszonbérlőknek a terület hasznosítása érdekében munkáskézre volt szükségük. A kamara szemléletváltása a kincstári uradalom és a bérlők között konfliktusokhoz vezetett. Wodianer Sámuel, a nagykamarási puszta első osztályának bérlője is a puszta osztályra történt kertészek letelepítésének helybenhagyását kéri a magyar kamarától. A bérlet idejének kezdete 1841. április 24-e volt, és a magyar kamara már 1841. május 13-án kiadja a kérvényére válaszként a hátiratot, melyben a nagykamarási puszta első osztályán dohány kertészek telepítését a szerződés második pontjára hivatkozva nem engedélyezi. 374 Wodianer Sámuel ezzel nem sokat törődött, mert Hamvai Balásy József kir. kamarai pusztai ispán 1841. május 31-én jelenti a kamarai ügyvédnek, hogy május 30-án Wodianer Sámuel úr részében a felállításra tervezett 150 házból már 42 ház falait felhúzták és 6-nak már fa szerekből álló teteje is látható. 375 Ez indította el azt az ügyet, melynek végeredményéről már beszámoltunk, s melyre a kincstár csúnyán ráfizetett. Az idők folyamán a kamarai gondolkodásnak ezt a pálfordulását a pitvarosiak aligha tudták, és tanulságait a maguk számára aligha vonták le. Ugyancsak 180 fokos fordulatot jelent a kamarai gondolkodásban a dohánytermesztés bevezetése, és mint láttuk, a vezetők között is voltak, akik ezt meg nem értve vagy el nem fogadva kellemetlen helyzetbe kerültek. 1842. szeptember 13-án teszi meg első véleményezését br. Ambrózy 370 O. F. Pit. 42. p. 371 Geöcz 1842. december 5. 372 MOL E 353. Oeconomica 2. cs. 2. k. 3750/55-1850. Szerződésmásolat. 373 MOL E 646. 12. cs. N° 62/1. 2662/2668-1842. Szerződésmásolat. 374 MOL E 73. 186. cs. 22. k. 19 036/1844. Bánat. 375 MOL E 646. 14. cs. N° 62/111. 20. 781-1841.
