Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VII. FONTOSABB TUDNIVALÓK A TELEPÍTÉS RENDELETTÁRÁBÓL
Br. Ambrózy jószágigazgatót utasítani kell, hogy a dohánykertészetekben templom, plébánia és iskolaépület céljára, már telepítésükkor előre gondoskodjon e célra alkalmas telekről. A fentieknek kell érvényesülniük a regáliákra vonatkozóan azokon a nagyobb településeken, ahol ezek gyakorlására külön épületek létesítése majdan helyénvalónak látszik. 321 A második katonai felvételezésen 322 látjuk ennek megvalósulását Almáskamarás és Kunágota esetében: A házak 4 téglalap alakú tömb két hosszanti oldalán helyezkednek el. A tömbök párosával a téglalap rövidebb oldalánál csatlakoznak. A négy tömb találkozásánál van a kertészfalu közepe. Ezeken a belső sarkokon a térképen be nem épített üres telkeket találunk. (Ezek közül Kunágotán később a piactér mellettin építette fel először a kincstár a „nagykocsmát", a dohányfelügyelő volt szolgálati lakása melletti sarkon 1870-ben fejeződött be a rk. templom építése. 323 A katolikus templommal szemben lévő sarkon 1886-ban készült el a községi iskola. Végül a községi iskolával és a piactérrel szemben lévő sarkon 1888-ban adták át rendeltetésének a községházát. 324 A falu közepének ez a telepítéskori meghatározása akkor lett volna szerencsés, ha a település fejlesztése során ez a centrum a súlyponti középként megmaradt volna. Ma ott tartunk, hogy a községházától nyugatra majdnem 2,5 km-re van a falu széle, míg keletre mindössze 400 m-re.) A régi jobbágyfalvakkal ellentétben a bánáti telepesfalukhoz hasonlóan, nyílegyenes, tágas utcák, nagy portákon szépen sorba épült házak jellemezték ezeket a kertészségeket. Településszerkezetük magán viselte a kamarai mérnökök keze nyomát. Nem csoda, ha külföld is felfigyelt ezekre a kincstári kertészségekre és egy igen nagy tekintélynek örvendő külföldi enciklopédia azt állítja Kunágotáról; „egy tipikus "kert-város" falu terve a magyar Alföldön" és a falu térképét is közli. 325 A 25 766/427. számú és 1843. augusztus 6-i keltű udvari leirat 326 a már ismertetett rendelkezéssel kapcsolatban a következő kiegészítéssel szolgál: ami „...a már engedélyezett kocsmák létesítését illeti, a javasolt helyiségek között nem történt gondoskodás vendégszobáról; egyrészt a királyi birtokok igazgatóságának, másrészt Dohányjövedékünknek, de esetleg a szerződésszegő dohánykertészek ügyében közbelépő bírósági személyek részéről is bizonyára gyakran történnek majd kiszállások, erre a temesi jószágigazgatót figyelmeztetni kell, és közölni kell vele, hogy az ő feladata gondoskodni kiszállási vagy vendégszobáról a kocsma épületében olyan településeken, melyek nem fekszenek annyira közel egy, ilyen helyiséggel rendelkező községhez, hogy onnan a kiszállók megbízatásukat megfelelően el tudják látni; a tervezett épületet tehát ezzel a módosítással kell kiviteleztetnie." (Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy Kunágotán még megvan a „nagykocsmával", a volt kultúrházzal egybeépítve a négy vendégszoba. Lakást csináltak belőle, de ma már nincs használatban.) 321 U. L. 1843. április 11. 13 109/221. 322 Hadtörténeti Intézet Térképtára. II. Katonai felvételezés. XLI. Colonne. 59. Section. 323 Kunágotai rk. plébánia: História domus. 324 Csongrád Megyei Levéltár. IV. B. 408. Csanád vármegyei alispáni iratok 1872-1923. 431/1897. 325 Harmswort's universal Encyclopedia. Edit: Hammerton, J. A. Vol. 12. S. T. s 1. I. 262. p. 326 MOL E 73. 184. cs. 16. k. 26 705/4-1843. Bánat. 1843. július 6-i keltű és 25 766/427. számú udvari leirat. (A továbbiakban: U. L. 1843. július 6. 25 766/427.)
