Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VII. FONTOSABB TUDNIVALÓK A TELEPÍTÉS RENDELETTÁRÁBÓL
feltételek mellett reménytelennek tartja megfelelő kertészek jelentkezését. 313 A kertészszerződésekben nem is találjuk a nyomát e két feltételnek. 5830. számú és 1843. február 15-i intézkedésével a magyar kamara felszólítja Ambrózy br.-t a német nyelvű szerződésminta beküldésére, amit igen rövid idő alatt, már 1843. február 25-én meg is tett. Jelentésében elismeri, hogy a szerződéstervezet legtöbb pontját az 1842. március 16-i kelettel 9452. szám alatt jóváhagyott, Apácával kötendő szerződéstervezetből vették át. Megfogalmazásánál vigyáztak a kamarai uradalom érdekeinek biztosítására. 314 Visszatér az 1843. február 18-i jelentésben a 13. ponttal kapcsolatban kifejtett nézeteire. Hangsúlyozza, ésszerű, hogy a dohánykertészségek valamennyi tagja morális egységet alkosson. Közbiztonság szempontjából és rendőrségi okból pedig elengedhetetlenül szükségesnek véli azt. Kövegy népességét 1000 lélekre becsüli, és véleménye szerint ilyen létszámú lakosság nem lehet meg elöljárók nélkül. Nem engedhető meg a szomszédos községeknek való alárendelés, még akkor sem, ha a nagyobb távolság ezt nem tenné lehetetlenné. Az uradalom nem mehet bele abba, hogy a maga pusztáin egy idegen urbariális község elöljárói gyakoroljanak felügyeletet. Bánátban számos szerződéses község van, de Ambrózy br. nem tud arról, hogy ezek közül egyet is bíróságilag urbariális falvakká formáltak volna át. Csanád megye sem tudta megvalósítani jelentős előkészületei ellenére Pitvaros urbarializálására irányuló törekvéseit, meg kellett elégednie azzal, hogy ennek érdekében csupán csak közbenjárjon. A temesi jószágigazgató véleménye szerint még kevésbé kell ettől tartani, — amint az a szerződés tervezeténél is történt, — ha a legnagyobb gonddal kerülnek mindent, ami által urbariális jogokat vagy kapcsolatokat kérnek. Templom vagy iskola létesítése sem a terület allodiatúráját nem veszélyezteti, sem a bérlőknek nem biztosít olyan jogokat, melyeket a bérleti szerződés nem engedélyez. Apácán templom és iskola létesítésének szükségességét, az 1838. január 27-i 695. számú jószágigazgatósági jelentés kimutatta. Ha a templom, az iskola csupán korlátozott időtartamra, a bérleti szerződés idejére létesülne, vagy pedig a bérlők templomot vagy iskolát akarnának létesíteni, nekik erre az engedély csak ezen időre és azon kimondott feltétel mellett kerülne megadásra, hogy ezen engedéllyel soha jogosultságot arra nem szereznek, hogy urbariális elbánásért folyamodjanak. Ekkor megelőzhető minden bonyodalom, hiszen az ismert jogi alaptétel értelmében („a szerződő felek számára a szerződés szabja meg a feltételeket") egy bérlő sem követelhet olyan jogokat, melyekről a szerződésben, — mely az elbánás alapja — nyilvánvalóan lemondott. A továbbiakban br. Ambrózy megemlíti, hogy ha „a bérlők összessége nem képez községet" — alapelvben nem történik változás, templom alapítása egyes bérlők számára is megengedett. Őfelsége az 1842. július 6-i 22 180 számú m. kir. udvari kamarai rendelettel az istentiszteletet Medgyes pusztán, ugyancsak az ottani puszták egyes bérlői és ezek szolgálói számára már megengedte. 315 313 Ambrózy 1843. február 18. 314 MOL E 73. 184. cs. 16. k. 8864/8865-1843. Bánat. Br. Ambrózy 70/eln. számú és 1843. február 25-én kelt felterjesztése. (A továbbiakban: Ambrózy 1843. február 25.) 3,5 Ambrózy 1843. február 25.
