Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
I. A MAGYAR KAMARA ÉS BIRTOKIGAZGATÁSI SZERVEI
Áttörést az 1569. évi 38. tc. jelentett, melyben a magyar országgyűlés elismerte, hogy a hadügyek és a pénzügyek vegyes ügyeknek minősülnek, elintézésükre felső fokon a bécsi haditanács, illetve a bécsi udvari kamara jogosult. A bécsi udvarban ezt a királyi jogkört úgy értelmezték, hogy az uralkodó a királyi jövedelmekkel azt csinál, amit akar, azokat úgy kezeli, ahogyan jónak látja. A magyar kamarai pénzügyigazgatás függetlensége, ül. a birodalmi központi pénzügyigazgatás alá való rendelése nem ezen a közjogi küzdelmen, hanem a hatalmi viszonyokon múlott. Ez pedig a Habsburgok kezében volt, és ez döntötte el a magyar kamara függőségét, a központosított pénzügyigazgatásba való beillesztését, s a Bécsben székelő Általános Udvari Kamarán keresztül való irányítását. A magyar kamara függetlenségét úgy őrizhette volna meg, ha ügyeit magyar udvari hatóság terjeszthette volna a király elé, s ha az uralkodó a döntésnél csupán erre hagyatkozott volna. Az uralkodó, aki magyar király és osztrák császár is volt, az 1569. évi 38. tc. alapján ragaszkodott a Bécsben székelő Általános Udvari Kamara közvetítő és véleményező szerepéhez, ezért a magyar kamarai ügyekben a király szakközege, egyben kabinettitkársága és a rendelet kiadó hatósága volt, aminek jogosultságát viszont a rendek nem ismerték el. A rendeknek meg kellett elégedni a magyar kamara egyenjogúságának az országgyűlésen történő hangoztatásával, mert a XVIII. század elejétől ebben a kérdésben a rendek és az udvar között hallgatólagos megállapodás érvényesült. Ennek lényege az, hogy a magyar rendek a közös hadsereg fenntartására és a közös kiadásokra az udvar rendelkezésére bocsátják a magyar kamarai jövedelmeket és a hadiadót, ezzel szemben az udvar biztosítja a nemesi kiváltságokat, a megyei önkormányzatot és a nemesi adómentességet. A magyar kamara függetlenségét kimondó törvénycikkek jogi dokumentumai annak, hogy Magyarország sohasem mondott le pénzügyi önállóságáról. A pénzügyi függetlenség látszatának a fenntartására a rendek szempontjából mindig alkalmas tényező volt a magyar kamarának a bécsitől való függősége, az udvar pedig a magyar kamara formai függetlenségének kimondásával, amikor ezt szükségesnek vélte, igyekezett az alkotmányos látszatot fenntartani. 21 Amikor a dohánykertész-telepítés kérdéseit tárgyaljuk, előtűnnek e kettősségnek egyes megnyilvánulási formái. A telepítési gondolat elindítója br. Kübeck, az Általános Udvari Kamara elnöke. A telepítés és a dohánytermesztés bevezetésének a célja az Osztrák Dohányjövedék bevételeinek biztosítása és annak további emelése. Ezért ennek érdekében az uralkodó rendeletére a magyar kamara birtokaiból jelentős területet, 39 057 174/1100 holdat, 22 azaz az első 20 kertészségre már 15 452,25 hektárnyi területet áldoz fel, és a későbbiek során még nagyobb a hozzájárulása, mert a kertészségek száma 4921 N. I. M. K. 11., 14., 15., 350., 351. p. 22 Válogatott részletek a kincstári dohány kertészségek 1843/44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból. Közzéteszi, bevezetővel és magyarázattal ellátta: DÁCZER KÁROLY. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXI. Szeged, 1994. 256. p. táblázat. (Továbbiakban: D. K. Dok.) Holdak és négyszögölek jelölésére a korabeli szokás szerint először a holdak számát írjuk le. A mögötte levő tört számlálójában a négyszögölek száma, míg a nevezőben 1100 vagy 1600 szerepel aszerint, hogy hány négyszögöles holdról van szó. Majd a tört után írjuk ki a hold szót. 1 négyszögöl 3,596651 m 2 , kerekítve 3,6 m 2 . 1600 négyszögöles hold, a kataszteri, vagy bánáti hold területe 5755 m 2 , míg az 1100 négyszögöles kishold 3956 m .