Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Bulcsuháza lölhető. Jelen esetben a - helynév puszta személynévre vezethető vissza. Azonos módon található meg egy 1202—3/1500 körüli oklevélben is, szintén - alakban mint személynév. A név hozzánk valószínűleg szláv közvetítéssel került. Hasonló nevű folyókat találunk Ukrajnában és Lengyelországban. A szó végső forrása azonban vitatott. Egyrészt elképzelhető az összefüggése az ófelnémet bah-hal, jelentése 'patak', másrészt pedig talán kapcsolatos az óind. bhogá főnévvel, mely 'kígyózás, gyűrű' jelentéssel a folyó kanyargósságára utal. A két folyónév magyarázat nem függ össze egymással. Jelen helynevünknél, hogy a - személynévhez járuló, birtokos személy raggal ellátott -földje utótag a név szerves része volt-e, az kérdéses. Feltehetően földművelő szolgatelep volt, amelyet 1232-ben II. András király újra adományozott a Csák nembeli Miklós ispánnak. Feltehetően a tatárjárás idején semmisült meg. Írod.: Blazovich 1985. 39., Fehértói 1983. 68., FNESz. I. 262. (B-H-Sz) Bulcsuháza Csanád m. (1360: Bwlchwhaza) Makófalva és Szentíőrinc között sorolják fel Vásárosfaluval és Újfaluval együtt, mint a Csanád nemzetséghez tartozó Telegdiek birtokát. További említése nem ismeretes. Helye régészetileg nem azonosított, leletek sem köthetők hozzá. A település nevének előtagja a Bulcsú puszta személynév. Hogy ennek a magyar személynévnek az alapja mely szavunk lehet, ez már vitatott. Elképzelhető az ótörök eredetű búcsú szavunkkal való kapcsolata is, de ez erősen kétséges. Mások a személynevet egy szintén török eredetű 'kever' jelentésű szóból származtatják. A falunév utótagja a ház köznevünk -a birtokos személyraggal ellátott alakja. írod.: Bárczi 1951. 131., Blazovich—Géczi 1991. 13., Cs. I. 695., Kristó-Makk-Szegfu I. 60., TESz. I. 376. (B-H-Sz) Buzirhegyesegyház Békés m. (1403: Buzyrhegeseghaz) Nehezen lokalizálható. Régészeti adatai nincsenek. Talán a Belső- és Külsőhegyes nevű puszták tájékán lehetett. Karácsonyi János szerint: Buzérfűvel benőtt halmon állott egyháza, s erről nevezték el. Véleménye helytálló, hiszen a buzérfélék családja (Rubiaceae), részben mérsékelt övi, lágyszárú növényekből áll, és hazánkban is nagyon elterjedt. Nem lehet azonban a személynévi eredetet sem kizárni, vö. Böszér. A helynévben a hegy a halomra utal. A falu az -egyház utótagot a település tatárjárás utáni pusztulásakor kapta. 1403-ban a gyulai uradalom része volt. - a Maróthi János részére kiadott adománylevél birtoklistájában szerepel. Amint neve mutatja, ekkor már puszta lehetett. - később már nem fordul elő a forrásokban. írod.: GyO. 6., Karácsonyi II. 49. (B-H-Sz) Büvefalva Zaránd m. (1471: Büvafalva) 1471-ben Keszi Balázs diák több birtokot adományozott a