Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

B Báboca Békés m. (1138: Babusa v. Babisa; 1433: Bobochka; 1558: Baboczka) Ma puszta Öcsöd mellett délnyugatra. A régi település pontos helyét nem ismerjük, így leletanyag nem köthető hozzá. A falu neve a szláv eredetű bába szóval hozható kapcsolatba, vö. például a szlovák babucka, babuska, babura vagy pedig a szerbhorvát babuska, babura, babica szavakat. Az alapjául szolgáló szó jelentheti a következőket: 'dajka, nagymama, vénasszony, szülésznő, javasasszony', stb. Álmos herceg a dömösi prépostságnak 15 kenyéradó szolgát adományozott a településről, amely a tatárjárás idején elpusztult. Később a kunok ülték meg. 1433-ban és 1436ban egy Szikes nevű, magyar nemességet nyert kun leszármazottainak, Lászlónak és Bálintnak a kezén volt. 1555ben és 1558-ban mint szabad kun település a Nagykunsághoz tartozott és Gyula várának fizetett adót. Az 1560-as években a gyulai katonák kezén található. A defterek szerint 1567-ben 14, 1579-ben 19 adózója volt. A 15 éves háború idején, 1596-ban néptelenedett el. írod.: EtSz. I., Györffy 1990. térkép., KáldyNagy 1982. 185-186., Karácsonyi II. 19-20., TESz. I. 209. (B-H-Sz) Bábocka 1. Báboca (Békés m.) Babos Arad m. (1232: Bobos; 1456: Babos) Tornya (Turnu) község és Szionda puszta határosa délről. 1913-ban mint helynév szerepelt Pécska határában. ~-sal kapcsolatban megbízható régészeti adatok nem ismeretesek. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Mint személynév viselőjének földműves mesterségére is utalhatott, de jelölhetett tulajdonságot is: babos 'himlőhelyes' értelemben. Végső soron alapja a bab főnév -s melléknévképzős származéka. Maga a bab szavunk szláv eredetű. 1232-ben egy Péter nevű ember a tulajdonosa. Nemesi birtok. 1456-ban a Csanád megyei Járával együtt említik. A földműves szolgatelep a tatárjárás idején feltehetően elpusztult. Területét a későbbi évszázadokban mint pusztát állattenyésztéssel hasznosították, így a XVI. században is, amikor 1567-ben és 1579-ben Majmát mellett tüntették fel. írod.: Cs. I. 766., Káldy-Nagy 1982. 264., Kálmán 1973. 82., Kovách 1995. 16. 18. 23. 32., Márki I. 192., TESz. I. 208., TF. I. 173. (B-H-Sz) Bagd Békés m. (1403: Bagd) Gyula mai területén való lokalizálása lehetetlen, így egyértelműen hozzá köthető leletanyagot nem ismerünk. Olasz Ernő egy ilyen nevű települést Kovalovszki Júlia orosházi kataszterében később Kardoskút, Fehértó 41. számmal jelölt topográfiai lelőhellyel azonosított, ahol kizárólag Árpád-kori leletanyag került elő. Már 1232-ben előfordul egy Bog (Bug) nevű birtokos, akinek Szerhet és Varsány közt volt földje. Lehet, hogy - falut is