Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Derekegyház Csongrád m. (1471: Deregeghaz; 1561: Derek Egyház) A jelenlegi településtől nyugatra, a Kórógy ér mindkét partján több mint 1 km hosszú település volt az Árpádkorban, amely valószínűen - előzményének tekinthető. Nyugati végén álló templomát az ún. Ibolyás-dombon 1981-ben tárták fel. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású téglatemplom sárga, döngölt agyag-alapozásra épült. Körülötte 54 sír feltárására került sor, melyek alapján a temető kezdete a XI—XII. századra tehető. A templom építését az alapozással elvágott, Salamon dénárját tartalmazó sír a tatárjárás utáni időben jelöli meg. A település fokozatosan húzódott keletre, a mai helyére, ahol a belterületen a beépítettség miatt szórványosan már csak kizárólag késő-középkori leletek kerülnek elő. A település neve a magyar derék melléknévnek és az egyház 'templom' főnévnek az összetétele. Hasonló nevű falut említenek 1427-ben Nagylak mellett is Derekeghaz névalakban. Azt a falut is jelentékeny templomáról nevezték el. Esetlegesen a teljes jogú templomot is nevezhették ~-nak. Ez azonban nem bizonyítható. A Szeri Pósafi család birtoka volt. A férfiág kihalása után a hatalmas Pósafi dominiummal együtt Guti Országh Mihály nádor és Nádasdi Ongor János kapta. 1472-ben Pósafi István özvegye, Fruzsina nevében Szilágyi Miklós tiltakozott az ellen, hogy Guti Országh Mihály és Nádasdi Ongor János többek közt a - nevű „castellum"-ot is megszállta katonáival. Tehát itt kastély szerű erődítmény állt a XV. század második felében, ami azt jelentette, hogy ~ a környező Pósafi birtokok központja lehetett. 1560-ban 15, 1570-ben pedig 38 déli szláv adózóját írták össze a vásárhelyi náhije településeit és népeit rögzítő defterekben. Az 156l-es dica 9 portáját tartalmazza. Birtokosai Tornai Tamás, Zay Ferenc, Liszti János és Viczmándi Mátyás voltak. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: AR. 421. sz., Borovszky Szab. vm. 330., Cs. I. 680., FNESz. I. 364., Maksay 1990. I. 303., Ormándy 1992., Paszternák 1995. 132—135., Saliga 57—58., SzabSzatm. 68., Vass 1980. 32. 51. (B-H-V) Deszk Arad m. (1177: Desku; 1471: Dezk; 1561: Dezk) Aradtól északeletre feküdt. A település pontos helyéről, régészeti kutatottságáról vagy előkerült leletekről nincsenek ismereteink. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévként 1213/1550-ben előfordul Desc alakban. Az alapjául szolgáló személynév szláv hatást tükröz: Desko. Szótani alapja megegyezik a mai (szláv eredetű) deszka köznevünkkel. 1177ben a régió határjárásban szerepel az aradi káptalan birtokaként, aki 1379 táján Sándor ispánnak zálogosította el. 1471-ben a Szeri Pósafi család férfi ágának kihalása után ~-i birtokrésze is Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak a kezére jutott Mátyás király adományozása nyomán. Később is több birtokosát (Hlyei, Muthnoki, Dóczi, Szakoli, Kerecsényi családok) ismerjük. Az 1561-es dika jegyzékből egy adózó és több szegény portájáról tudunk. Dóczi Gábor és Kerecsényi