Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csicsér lentésű főnév összetételéből keletkezett. Végülis az a hely, ahol a falu keletkezett, olyan cserfákkal benőtt területen vagy mellette lehetett, amely földművelésre, megtelepedésre is alkalmas volt. Az sem zárható ki, hogy a később említett Cserfalva korábbi elnevezése volt, ugyanis miután annak neve felbukkant az oklevelekben, - nevével többé nem találkozunk. 1457-ben Czibak Osvald az aradi káptalannak adományozta Kisfalud, Sofronya és Mátyustornya társaságában. írod.: Cs. I. 768., FNESz. I. 323., Kovách, Kézirat 52., Márki I. 198. 345. (B-H-Sz) Csicsér Arad m. (1561: Chychir) Csolt mellett a Maros közelében feküdt. A középkori település régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Azonos a mai Maros melletti Csicsér (Cicir) faluval. 1522-ben a bizeri apát, 1561-ben pedig az aradi káptalan birtokolta. Egy fizető portát jegyeztek fel benne. 1567ben 8, 1579-ben pedig 12 déli szláv család lakta a defterek szerint. Ung vármegyében (ma: Szlovákia) is volt egy hasonló nevű település, amelyet az oklevelek 1332-7: Checher, 1427: Chycher, 1456-ban Chicher alakban rögzítettek. Ez a falunév párhuzamba állítható az Arad megyei lakott hellyel. Kiss Lajos szerint a helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. 1700 után határőrközpont és sószállítók lakóhelye volt. Az úrbérrendezéskor, 1771-ben 52 román család lakta. írod.: FNESz. I. 372., Káldy-Nagy 1982. 104—105., Kovách, Kézirat 5., Maksay 1990. I. 102., Márki I. 198., Somogyi 1913. 166-167. (B-H-Sz) Csiga 1. Csika (Csanád m.) Csigerfalva Zaránd m. (1498: Chygerffalwa; 1561: Chigerfalva) Az 1828-ban Csigerből és Szöllősből összeolvadt Csigerszőlős (Seleu§) egyik középkori elődje a Csiger balpartján. Hozzá köthető régészeti adatok nem ismeretesek. A Csiger folyót, melynek a település a bal partján feküdt, már 1331-ben megnevezi egy okirat. - előtagjában a magyar csiger : csiger 'lőre, vinkó, rossz minőségű bor' jelentésű szavunk rejlik. Az alapszó talán török, közelebbről kun - besenyő jövevényszó. Eszerint a falut (és talán a mellette folyó vizet is) a rossz minőségű bort termő területről nevezték el. Szőlős mellett 1387-ben Pankota várának tartozékaként került a Losoncziak birtokába. A XV. század utolsó harmadában egy részét elzálogosították Haraszthi Ferencnek, akitől 1503-ban Losonczi Zsigmond és Albert visszaperelték Szőlőssel együtt. 1553-ban a Losoncziak bírták. 1561-ben 7 portája volt. 1771-ben még külön falu 100 családdal. 1821-ben, amikor Dietrich báró megvette a pankotai uradalmat a hozzá tartozó 11 faluval, a határrendezéskor Szöllőst és Csigert egybe mérték. írod.: Bánffy okit. II. 350., FNESz. I. 328. 329., Márki I. 226. 308., TESz. I. 521.