Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csertelek mélynévre vezethető vissza, mely az adott korban használatos volt. Vö. 1327: Nicolai dicti Cherep. A személynév alapját képező magyar cserép köznevünk azonban valójában szláv, közelebbről, feltehetőleg déli szláv eredetű. Jelentése elsődlegesen: ' agyagedény, tetőcserép'. Az -egyház utótagot csak a falu pusztulása, elnéptelenedése után kezdték használni eleink. A korábban lakott hely, amint neve mutatja, a XV. század utolsó harmadára már elnéptelenedett. Területét a szomszédos falvak lakói hasznosították. 1326-ban a Salánki családé, 1473-ban ~-t a Báthoriak kapták, míg 1497 és 1520 között a Dócziaké volt, ekkor --teleké néven említették. Dózsa felkelői elfoglalták, és a ~-en talált nemesi leveleket elégették. 1563-ban mint ősi birtokot új adományként kapták. írod.: Cs. I. 728., FNESz. I. 321., Kniezsa 1974. I. 128., Márki I. 226. 303., TESz. I. 508. (B-H-Sz) Cserépegyház 1. Cserép(egyház) (Zaránd m.) Cserépegyházteleke 1. Cserép(egyház) (Zaránd m.) Cserfalva Arad m. (1471: Cherfalwa; 1561: Cherfalva) Kasza és Kő (Cuvin) valamint Panád (Pánade) között állt. Kovách Géza a mai Marostól délre fekvő Traunau, azaz Alunis, falu középkori elődjének tekinti, amelyet a múlt században Bizligetnek is neveztek. Felvetődött, hogy elődje Csertelek volt. Lokalizálása tehát nem megoldott. A településsel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A település nevének előtagjában a magyar cser 'cserfa - quercus cerris' szavunkat fedezhetjük fel. Bár a birtokos személyraggal ellátott falva utótag mintha személynévre utalna, azonban a cser növénynévnek személynévi előfordulását nem ismerjük. A cser szavunk eredendően déli szláv keletkezésű. - egy olyan helyen fejlődött ki, ahol sok volt, jellemző volt a cserfa, a csertölgy. 1471-ben a közeli Cseraljával együtt a Szeri Pósa család férfiági kihalása után Guti Országh Mihály és Nádasdi Ongor János, valamint rokonaik kapták a ~-n lévő Szeri Pósa részt. Neve 1478-ban is előkerült. 1561-ben Pászthohi János 4, Mágocsi Gáspár 2 és Kaczkffi Litteratus Györgyné 1 adófizető portával rendelkezett ~-n. írod.: Cs. I. 768., Fehértói 1983. 86., Kniezsa 1974. I. 127., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 197. 201., TESz. I. 504. (B-H-Sz) Csertelek Arad m. (1446: Chertelek; 1449: Cherteleke; 1457: Chertelek) Mivel az 1457-es oklevélben Mátyustornya után említik, talán annak közelében feküdt. Márki Sándor a Marostól délre, Kovách Géza Sofronya (§ofronea) és Tornya (Turau) között lokalizálta. Helyének kitűzése tehát nem megoldott. Régészeti adatokkal, leletekkel sem jelölhető. A helység neve a magyar cser 'cserfa' növény név és a telek 'szántásra alkalmas, trágyázott föld; faluhely; puszta faluhely' je-