Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Bug földje Dóczi Miklósné, Szentlőrinczi Miklós, özv. Vass Mihályné, Zay Ferenc, Jakabházy Mihály, Niczky Gáspár, Ramocsa György kezén voltak. 1570-ben pedig 52 család adózott a defter szerint. Feltehetően a 15 éves háború idején néptelenedett el. írod.: Fehértói 1983. 70., FNESz. I. 249., Kovalovszki 1957. 28. 68. 73., Kristó—MakkSzegfű II. 13., Maksay 1990. I. 303., SzabSzatm. 36., TF. I. 892., Vass 1980. 35-43. (B-H-V) Bökényfalva Csanád m. (1333—35: Buken, Bubenfolua; 1466: Bekenfalwa; 1480: Bewkewnfalwa; 1561: Bokonfalva) Sem a mai Magyarcsanád határához tartozó Bökénypusztán, sem pedig a Bökényhalmon felszíni telepnyomok nem utalnak középkori megtelepedésre. Bökény lelőhely megnevezéssel van viszont a szegedi Móra Ferenc Múzeumban beleltározva egy középkori edény, amely a leszakadt Marospartból került elő 1936-ban. Ez alátámasztja azt a feltevést, hogy a középkori falu közvetlenül a Maros-parton feküdt, s talán a Maros partromboló tevékenységének esett áldozatul. Neve úgy keletkezett, hogy a magyar Bökény személynévhez a -falu köznév birtokos személy raggal ellátott alakja járult (1. a Bökény szócikket). A XIV. századtól kezdve folyamatosan szerepel a forrásokban. Papja 1333-ban 2 garas, 1335-ben 3 cirrus ? pápai adót fizetett. A XV. században (1466, 1478) a Bökény falvi család tagjaival találkozunk a forrásokban. 1489-ben tűnik fel a Bessenyei család, amelynek egyik tagja, Lénárd 1561-ben bírta a falut, amely az 1551—52. évi török hadjáratok idején elpusztult, de később hosszabb-rövidebb ideig többször újra települt, végül 1686-ban pusztították el, és újratelepítésére csak a XVIII. században került sor Beka néven. írod.: Borovszky II. 68—69., Maksay 1990. I. 283., MFM. Régi lelt. könyv III. 1936/5., Révész 1984., TF. I. 850. (B-H-V) Börsön Zaránd m. Neve az 1567-es és 1579-es defterekben fordul elő. Erdőhegytől (Pádureni) délre, Karancspuszta táján állt. A helynév eredete bizonytalan, végső soron talán az arab nyelvre vezethető vissza. A magyarban ezek alapján már a honfoglalás előtt is ismert lehetett, de később olasz vagy szláv nyelvi áttétellel is elterjedhetett nyelvünkben. A szláv nyelvben talán egy 'parton, dombon lakók' jelentéssel bírhat. Hogy valaha lakták-e, ma már nem dönthető el. ~-t a defterek készítése idején a szederkényiek művelték. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. írod.: FNESz. II. 178., Káldy-Nagy 1982. 379-380., Kálmán 1973. 135., TESz. I. 365. (B-H-Sz) Bud 1. Bial (Csanád m.) Bug földje Zaránd m. (1232: Bug) Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között lokalizálható. Régészeti lelőhelyekkel, leletekkel nem je-